forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
Heim Péter szerint az évtized végéig a magyar gazdaság növekedése a várakozásokhoz képest jobban alakul majd, amelyet a kormány új otthonteremtési programja, az uniós források és az alacsony kamat is nagyban segíti majd. Pogátsa Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az uniós pénzek 3-4 év múlva elfogynak, és akkorra a magyar gazdaságnak versenyképessé kell válnia annyira, hogy megálljon a saját lábán.
A magyar gazdasági növekedés még nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható – mondta Pogátsa Zoltán a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hozzátette, hogy az elmúlt években a magyar gazdaságba 6-6,5 százalék/ GDP-nyi uniós transzfer került, amely 3-3,5 százalékos növekedést eredményezett. Megjegyezte, hogy a növekedés jelentős része az uniós támogatásoknak köszönhető. Amennyiben a jelenlegi mértékű felhasználás folytatódik, akkor ezek az uniós pénzek 3-4 év múlva elfogynak – mondta. „Kérdés tehát, hogy a magyar gazdaság versenyképessé válik-e akkorra annyira, hogy megálljon a saját lábán.”
Hallgassa meg összeállításunkat!
Heim Péter közgazdász ugyanebben a műsorban azt mondta, hogy eddig a korábban felhalmozott állami adósság ledolgozása volt a feladat. A közgazdász szerint az évtized végéig a magyar gazdaság növekedése a várakozásokhoz képest jobban alakul majd, amelyet a kormány új otthonteremtési programja, az uniós források és az alacsony kamat is nagyban segíti. Évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek a magyar gazdaság növekedési kilátásai – fűzte hozzá.
A közgazdász szerint a 2016-os év első fele lesz a gyengébb, az uniós források lassabb lehívása miatt. Az év második felétől a növekedés élénkülésére lehet számítani – mondta. 2017-ben pedig újra jelentősen 3 százalék feletti gazdasági növekedésre számít a szakember.
A szakértők előrejelzései szerint jövő év második felétől az orosz gazdaság fellendülése, a kínai gazdaság lassulásának leállása, az alacsony nyersanyag árak és az európai élénkülő belkereslet hat majd kedvezően és lendít a magyar gazdaságon is.
A közgazdász elmondta, hogy a mélyponthoz képest 350 ezernyi új munkahely jött létre, azaz – a közmunkát leszámítva – legalább nyolcvanezer nem államilag finanszírozott, új munkahelyről beszélhetünk.
Hazánk is abba a közép-európai régióba tartozik, amelyet alapvetően még az uniós források infrastrukturális beruházásai húznak fel – mondta Pogátsa Zoltán és jelenleg felzárkózási folyamat kellős közepén áll.
A közgazdász szerint középtávon vannak kockázati tényezők a növekedésben, hazánk a humántőke-képződésbe messze nem tesz be elegendő összeget, szinte megszűnt itthon a felnőttképzés. Példaként hozta fel, hogy Magyarország oktatási költségvetése GDP arányosan is 4 százalék alatti, míg Dániában egy nagyobb GDP 8 százalékát teszi ki ez az összeg. Nem csak az oktatási rendszerünk, hanem az egészségügyi is alulfinanszírozott –mondta.
Másik problémaként az alacsony belső keresletet emelte ki Pogátsa Zoltán, szerinte alacsony bérekkel versenyzünk a piacon. A magyarországi bérek ugyanis jelentősen elmaradnak a versenytársaink és a nyugati bérekhez képest – magyarázta. Hozzátette, az alacsony bérek a nagyobb elvándorlást jelzi, Magyarországon, rengeteg területen van épp munkaerőhiány. Az alacsony bérek alacsony keresletet is teremtenek – mondta. Megjegyezte, időszerű lenne egy életszínvonal stratégiát elkezdeni: emelni a minimálbért és erősíteni a belső keresletet. Az uniós források kifutása után akár a belső kereslet lehetne az egyik lehetséges alternatívája a gazdasági növekedésnek – fűzte hozzá.
Heim Péter szerint az elkövetkezendő években évi 3-4 százalékos reáljövedelem-növekedéssel lehet számolni, a magyar gazdaság 2018-ra a belső fogyasztással el fogja érni a 2006-os csúcsévet. Megjegyezte, hogy több forrást kellene az oktatás fejlesztésére fordítani, többet foglalkozni a humánerőforrásokkal.
