3.3 C
Budapest
2023. december. 2. szombat

A városligeti Eiffel-torony története

Dátum:

Megosztás:

Egy nagystílű csaló terve változtatta volna meg Budapest látképét egy, a Gellért-hegynél kétszer magasabb toronnyal.

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus…

Az 1890-es évek közepén Budapest az Ezredévi Kiállítás lázában égett. Egymást érték az építkezések és ennek az időszaknak köszönhetjük többek között az olyan csodás építményeket, mint a Műcsarnok, a Képzőművészeti Múzeum, a Földalatti Vasút, a Milleneumi Emlékmű vagy éppen a Műjégpálya csodás épülete. Azonban, ha egy kétes hírű magyar vállalkozó terve valóra válik, akkor ma egészen másképpen nézne ki a Városliget.

Húsz Albert neve nem maradt fenn a történelemkönyvekben és az újságok is csak kevés alkalommal említették meg. A legtöbb cikk a városligeti Eiffel-torony kapcsán született a mérnök-vállalkozóról. Húsz ugyanis nem kevesebbet vett a fejébe, minthogy az Ezredévi Kiállítás szívében felépíti a legendás francia torony felnagyított mását. Annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy 1895 májusában kérvényt nyújtott be a Sétatereket Felügyelő Bizottsághoz, melynek ekkor Haberhauer János tanácsos volt az elnöke.

A városligeti Eiffel-torony története 3
Az ezredévi kiállítás történelmi csarnoka a Széchenyi-szigeten — Legújabb fényképfelvétel után. Vasárnapi Újság 1895.05.26.

Húsz nem kért túl sokat, csupán 160-190 négyszögméternyi területet a Városligetből vagy környékéből. Az általa tervezett torony 5 emelet magas és emeletenként 100 méteres, vagyis összesen 500 méteres lett volna. Hogy ezeket a számokat el tudjuk helyezni, ahhoz tudnunk kell, hogy az Eiffel-torony összesen 324 méter magas, melyből a felső 24-et egy antenna teszi ki. További viszonyítási alapot adhat a Hősök terén álló Milleniumi emlékmű Gábriel arkangyalt ábrázoló szobra (egyben az építmény legmagasabb pontja), mely oszlopával együtt 41 méter magas, azaz a városligeti Eiffel-torony első emeletének a feléig sem ért volna.

Húsz arra apellált, hogy Budapestnek be kell bizonyítania: mindenben képes túlszárnyalni az európai nagyvárosokat és az Ezredévi kiállításnak grandiózusabb emlékmű dukál, mint az 1881-es párizsi világkiállítás Eiffel-tornya. Egyébként ebben az időszakban nem csak őt foglalkoztatta a francia látványosság überelésének ötlete, hiszen Angliában Edward Watkin parlamenti képviselő és vasúttársasági elnök egy róla elnevezett, 358 méter magas tornyot akart építtetni a mai Wembley stadion helyén. Ráadásul a szigetországban olyan magasra hágott az őrület, hogy az első emeletig (kb. 48 méter magasságig) meg is épült a torzó.

A városligeti Eiffel-torony története 1
Az ezredévi kiállítás egyik főkapuja — Kolbenheyer Viktor mérnök kivitelre elfogadott terve. Vasárnapi Újság 1895.05.26.

Húsz Albert terve ennél hamarabb akadt el, ugyanis a május 22-én tartott bizottsági ülés úgy utasította el a felvetést, hogy egyetlen szavazó sem állt mellé. Igazából azt sem mérlegelték, hogy Húsz tervei szerint az évszázad üzletét ütötték volna nyélbe, lévén a vállalkozó saját tőkéjéből – nyilván reklámcéllal – építette volna meg a város legújabb büszkeségét. Apropó anyagiak: a lelkes magánzó 2 millió 500 ezer forintra becsülte a csövekből készülő torony költségeit, melyeket egyedül ő teremtett volna elő. Megint csak összehasonlításképpen a nyolc évvel korábban átadott Operaház költségvetése 2,2 millió, míg a Műcsarnoké 300 ezer forint volt. A tervről még a korabeli francia lapok, többek között a Figaro is beszámolt, ám senki sem firtatta, hogy honnan áll rendelkezésére Húsznak ez az irgalmatlan összeg, amire még a fővárosnak is vaskos hiteleket kellett volna felvennie.

A választ ma sem tudja senki erre a kérdésre, de sejthető, hogy a vállalkozó nem teljesen legális forrásokkal tervezett. Ezt abból feltételezhetjük, hogy néhány évvel korábban Húsz csak nagy nehézségek árán kerülte el a börtönt egy meglehetősen nagy horderejű ügyben. Négy társával együtt ugyanis megpróbálták megzsarolni Ahrenberg Júlia hercegnőt, Miklós szerb fejedelem özvegyét. A hölgy árvasorban nőtt fel Hunyady Ferenc gróf oltalma alatt és jogos örökösnek érezte magát a férfi halála után. A kétes hírű társaság a nő bizalmába férkőzött és elhitették vele, hogy ők ki tudják járni a jussát, ha a hercegnő fedezi a költségeiket. Persze Ahrenberg egy idő után rájött a turpisságra és ráküldte a rendőröket Húszékra. Szerencséjükre az eljáró bíróság nem talált elegendő bizonyítékot a börtönbüntetés kiszabására, így csupán kitoloncolták őket, Húsz Albertet például Németországba. Két év száműzetés után tért vissza a mérnök Budapestre és ekkor nyújtotta be a már említett kérelmet a városligeti Eiffel-torony építésére. Persze lehetséges, hogy Húsz nem a hercegnőtől kizsarolt pénzből akarta átszabni a liget látképét, hiszen saját találmánnyal is megörvendeztette a magyar építőipart (igaz ez két évvel a terv beadása után történt). Hogy az általa hirdetett téglák mennyire voltak sikeresek és vajon (az előzmények ismeretében jogos a kérdés) valóban ő találta-e fel őket, az már nem derül ki az újságcikkekből.

A városligeti Eiffel-torony története 2
Így nézne ki ma a Városliget a Hősök tere felől nézve

Maradt tehát Párizs az egyetlen város a világon, ahol Eiffel-torony áll (eredetileg Barcelonában akarta felállítani a tervező), mi pedig egy világhírrel és egy látványossággal szegényebbek lettünk. Bár Húsz életének ismeretében az is lehetséges, hogy csupán egy óriási szélhámosságot veszítettünk.

Forrás: Szeretlek Magyarország

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
weblap4u banner
securiton-tűzvédelem

Kapcsolódó hírek

Újabb vonalon vezeti be a MÁV a meghökkentő közlekedési rendet

Csak akkor áll meg a vonat, ha van le- vagy felszálló utas. A Tatabánya-Oroszlány vonalon is bevezeti vasúttársaság a...

Átadták a díjakat: Ők az idei Prima Primissimák! .. Gratulálunk a kimagasló szellemi-, művészeti-, tudományos- és sporttevékenységhez!

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány...

A hétvége időjárási előrejelzése: lesz havazás, lehűlés, napsütés, melegedés, .. szóval lesz minden, a frontérzékenyek szenvedni fognak..

Szombaton még lesz mindenféle csapadék, vasárnap már sok napsütés. Az Időkép előrejelzése szerint nyugat felől újra elkezd esni egyre több helyen...

Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi Gödön

Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi Gödön, vizsgálják a körülményeket – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a...