forrás: Kossuth Rádió/Világóra
Vannak ám kalandos történetek mostanság Európában. Sőt, a diplomáciai kapcsolatokban is. Itt van mindjárt Horvátország, amelyhez több évszázados kapcsolatok fűznek bennünket, magyarokat, és amelynek függetlenné válását a délszláv háború idején a magyar kormány is aktívan segítette. Korrektnek kell lenni Magyarországgal, nem vádolhatjuk azért, mert meg akarja védeni a határait – fogalmazott a horvát államfő. Ezzel lényegében megcáfolta hazája kormányfőjét, aki az utóbbi időben méltatlan és méltánytalan mondatokat fogalmazott meg Magyarországról és migránspolitikájáról.
A tűzijáték az örömünnepéé volt bő két éve, míg bő két évtizede a bombák hangja visszhangzott horvát területeken. 2013 júliusa a bizakodó és optimista nyilatkozatoktól volt hangos az ország új korszakáról, kísérve Horvátország belépését az Európai Unióba 28. tagállamként. Azóta nem a remélt irányba fordultak a dolgok. A gazdasági várakozások a legkevésbé sem valósultak meg, sőt az ország gazdasági válsága inkább elmélyült. Persze ez nem főként az uniós belépésnek volt köszönhető, de a horvát közvéleménye még kevésbé lelkes, mint volt két éve. Pedig akkor is voltak kétkedő hangok.
Orbán Viktor miniszterelnök és Zoran Milanovic horvát kormányfő (b). (MTI/Európai Tanács/Mario Salerno)
A gazdasági mélyrepülésnek pedig megvannak a politikai következményei is, hiszen a 2011 óta koalícióban kormányzó szociáldemokraták támogatottsága jócskán visszaesett. Nem tudták kihasználni azt sem, hogy bevezették az unióba az országot. A tavalyi EP-választásokon a jobboldali pártkoalíció fölényes győzelmet aratott. Erre készül a november 8-án esedékes törvényhozási választáson is. Ez határozza ma meg a külföldet illető vitákat, különösen a szomszédokkal ápolt viszont Horvátországban.
Egymást váltva
A jelenleg kormányzó szociáldemokraták a rendszerváltás óta két ízben voltak kormányon. 2000 és 2003 között, illetve 2011 óta. A pártot 1990-ben alapították, a horvát Kommunisták Ligája utódszervezeteként. Az egyik alapító pedig Miroslav Tudjman, aki édesapja politikai ellenfelévé vált ezzel, hiszen annak a Franjo Tudjmannak a fia, aki a keresztény-konzervatív váltópárt, a Horvát Demokratikus Közösség egyik alapítója volt, és a független Horvátország első elnöke 1991-től.
A jobboldali pártot egy nappal Nagy Imre és mártirtársainak újratemetése után hozták létre. A Horvát Demokratikus Közösség talán több a baloldal váltópártjánál, hiszen az elmúlt 25 évből 18 éven adta a horvát kormányt, a háborús évek, majd az újjáépítés esztendeiben, 2003-tól 2011-ig pedig az uniós csatlakozási tárgyalások sűrűjében. Akkor viszont nem tudták megtartani a hatalmat.
Választásokra készülve
Az elmúlt négy év az uniós csatlakozás jelentette rövid eufóriától eltekintve tehát nem számít sikertörténetnek az ország gazdaságát illetően. A turizmus talán az egyetlen virágzó ágazat, de a nagy ellátórendszerek reformja várat magára, sokszor pénzpazarló módon működik, sok a vita a privatizáció körül, nem egyszer nemzetközi konfliktust is okozva, elég a Mol és az INA közötti vitákra gondolni. Érdemes a zágrábi kormány tagjainak legtöbb megnyilvánulását ezen a szemüvegen, vagyis a kampány szemüvegén keresztül nézni.
A Magyarországgal és Szerbiával ápolt viszony radikális megromlásában a migránshelyzet leginkább csak ürügyként szolgált, talán még jól is jött, hiszen volt kit vádolni augusztustól, amikor gyakorlatilag egy nap alatt omlott össze a horvát menekültügyi rendszer. Ennek ellenére Zorán Milanovic miniszterelnök éles kirohanásokat intéz Magyarország ellen, pedig a horvát uniós csatlakozás egyik legnagyobb pártfogója és támogatója hazánk volt. A kormányfő szavai a horvát diplomácia is erősnek érezte, hiszen a budapesti nagykövet elviekben elnézést kért miniszterelnökének Magyarországra és a magyar kormányzatra tett durva kijelentései miatt.
Ezekről a belpolitikai okokról beszélt a közelmúltban Andócsi János eszéki magyar újságíró és történész. – A politikus a választók kegyeiért harcol. A baloldali pártközpontban úgy döntöttek, ez a retorika vezeti őket győzelemre. Majd kiderül. A mérleg nyelvét a két nagy párton kívüli kisebbségi képviselők is jelenthetik majd a horvát törvényhozásban – magyarázta.
Novemberben változás jöhet
Ha a horvát kormányoldal politikai taktikája a feszültség fokozása, a hangulat élénken tartása a választások előtt, akkor a jobbközép demokratikus közösségé a békülés, Magyarország felé mindenképpen. Ezt szolgálta a párt vezető politikusának, az ország elnökének találkozója Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel szeptember végén, majd a háromnapos magyarországi látogatás Áder János államfő meghívására. Fontos szempont ebben az is, hogy a két politikus és pártjaik ugynazon politikai térfélen játszanak, mindketten tagjai az Európai Néppártnak is, ezekből pedig logikusan következik, amit a legtöbb elemző is mond: ha a Horvát Demokratikus Közösség nyeri a novemberi választásokat, egy csapásra helyre állhat a korábbi jó viszony.
