„Első pillanatban elképzelhetetlennek tartottam, hogy én ezt meg tudom tanulni.
Szisztematikusan, szigorúan kellett dolgozni és beosztani az időmet, hogy ezt a negyven perces beszédet elő tudjam adni a színpadon. A memóriám és az eddigi összes színészi technikám számára is nagy megpróbáltatás volt, de ez az a feladat, amiben érdemes >belehalni<” – mondta Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház Érdemes- és Kiváló művésze az Origónak gróf Apponyi Albert beszédéről.
Apponyi Albert gróf az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője Párizsban mondta el Magyarország érdekében a trianoni védőbeszédet.
Az Apponyi-beszéd egy negyven perces monológ, és a Wass Albert műveiből készült, Vidnyánszky Attila nagy hatású rendezésében, a Tizenhárom almafában hangzik el. Rátóti Zoltán elképesztő koncentrációval és páratlan művészi színvonalon előadott monológja után a közönség – megszakítva az előadást – a premieren vastapssal ünnepelte a művészt. De Rátóti Zoltán többszörösön is kapcsolódik a következő napokban a trianoni békediktátum emlékezétéhez.
Június negyedikére – a békediktátum századik évfordulójára – egy emlékműsort rendez az A38-as hajón a Nemzeti Színház színészeinek közreműködésével.
Aznap este, tehát június 4-én, csütörtökön 20 óra 15 perctől pedig a Duna Televízióban bemutatják a Rátóti Zoltán főszereplésével készült A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát. A színész Trianonról, a színházi előadásról, az Apponyi-beszédről és a film forgatásáról is beszélt az Origónak.
Június 4-én lesz száz éve annak, hogy Magyarország sorsát megpecsételte a trianoni békediktátum. Mi az üzenete száz év után Trianonnak?
Trianon mély nemzeti gyász és fájdalom. A gyászt meg kell élni és hagyni kell megélni. Ezen kívül óriási felelősség is, hogy a mai fiatalok is pontosan tudják, mi történt akkor. Ne dőljenek be a liberális mismásolásnak, amivel megpróbálják semmivé, lényegtelenné tenni ezt az eseményt. Ez számomra felfoghatatlan és nemzetietlen dolog.Azt hiszem, a mi korosztályunk feladata, hogy megismertessük a fiatalokkal, miről szólt pontosan a trianoni békediktátum, ez a kegyetlen döntés.
A Nemzeti Színház idei évadának utolsó bemutatója a Wass Albert műveiből készült Tizenhárom almafa című előadás volt, amelyben elmondta gróf Apponyi Albert beszédét – egy negyven perces monológot. Hogyan készült erre a hatalmas feladatra?
Az első pillanatban elképzelhetetlennek tartottam, hogy meg tudom tanulni. Szisztematikusan, szigorú időbeosztással kellett dolgozni – ahogy általában egy nagy szerepnél kialakul a színésznél egy gyakorlat. De ez annál is nagyobb feladat volt, mert nincs pihenőidő a színpadon, egyben kell elmondani a szöveget. Hiába voltak korábban már önálló estjeim, amikor akár hetven percen keresztül is a színpadon voltam, ez teljesen más volt.Itt egy nagy ívű politikai beszédet kellett mondanom – de nem csak el kellett mondanom, hanem bele kellett helyezkednem.Óriási próbatétel volt számomra. A memóriám és az eddigi összes színészi technikám számára is nagy megpróbáltatás volt.De ez az a feladat, amibe érdemes „belehalni”.
Csupán kétszer tudták játszani az előadást a járvány miatt, de aki látta, egészen biztosan emlékezetes volt számára. Nemcsak a színészt látta a színpadon, aki elmondta a beszédet. Ez annál jóval több volt. Mi kellett ahhoz, hogy ezt így meg tudja valósítani, ilyen erővel át tudja adni a nézőknek, hogy egy pillanatra se lankadjon a figyelmük?
Kellett a rendező – Vidnányszky Attila – bizalma, és a színpadi környezet. Ambicionált az is, hogy ezt a felelősségérzetet nemcsak nekem kell a színpadon érezni, hanem éreztetni kell a nézővel is.Az volt a célom, hogy a közönség átérezze, hogy micsoda teher van egy emberen – gróf Apponyi Alberten -, aki egy nemzet nevében beszél. Manapság nem sok hasonló beszédet hallunk. Persze, volt már rá példa Brüsszelben, amikor a magyar miniszterelnök beszélt, és őt is micsoda felelősség terhelte.De akkor, Apponyi egy órán keresztül, papír nélkül, idegen nyelven mondta el a beszédét – és ez hihetetlenül nehéz feladat. Mindezt egy komoly ellenséges hangulatban kellett megtennie. Emberfeletti teljesítmény. Ez egyébként nagyon hasonlít a mai brüsszeli helyzetekre.
Volt-e már hasonló helyzetben a színpadon, amikor az előadást megszakítva önt ünnepelte a közönség?
Nem volt még színészként ekkora élményben részem. Ha valaki csak elolvassa a beszédet, ad magának egy órát, akkor is a hatása alá kerül. Nyilván ezt előadni a színpadon teljesen szokatlan – hiszen negyven percig beszél egy színész. Ez nem általános színpadi attrakció. Ha valaki azzal a szándékkal ül be, hogy ez rá nem hat majd, akkor sem tud kikerülni a hatása alól. Talán így tudom megfogalmazni a nézők reakcióját – persze, erről inkább őket kellene megkérdezni. Számomra felemelő, talán kicsit zavarba ejtő is volt. Hiszen az előadásnak mennie kellett tovább.
Trianon századik évfordulójára a Magyar Televízióban egy emlékműsort rendez. Mit láthatunk majd a műsorban június 4-én?
A Petőfi Irodalmi Múzeum kérte fel a Nemzeti Színházat az emlékműsor megrendezésére. Gyurgyák János történész háromkötetes könyvét jelentették meg Trianon 100 – Vérző Magyarország, Emlékező Magyarország címmel. Ebben nagy költőink és íróink versei és prózái olvashatók, akik leírták, hogyan vélekedtek Trianonról. Az irodalmi emlékműsorban ezekből válogattunk. A Nemzeti Színháznak van egy erős, fiatal csapata, ők szerepelnek majd a műsorban. Mindenki egy-egy verssel vagy prózával vesz részt az előadásban, de végig mindenki ott lesz a színpadon. Kisgyerekek pedig a különböző elcsatolt területekhez kapcsolható népdalokat énekelnek majd. A műsort az A38 hajó színpadán adjuk majd elő.
Ugyanazon a napon, június 4-én a Duna Televízióban mutatják be A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámát, amelyben ön a főszereplő. Megnéztem a film előzetesét, egészen különleges alkotásnak tűnik. Hogyan emlékszik vissza a forgatásokra?
Meghatározó volt ez is – bár teljesen más, mint a színpadon. Én személyesítem meg Apponyit a filmben, és mivel vannak archív felvételek is az alkotásban, külsőleg is jobban kellett hasonlítanom Apponyi grófra. A színházi előadásnál erre nem törekedtünk. A film forgatásánál minden reggel kétórás sminkkel kezdődött a munka. A rendező alaposan átgondolt, jól kitalált formában valósította meg a filmet. Nem egy kamerába mondtam a szöveget, hanem a film bemutatja a trianoni békediktátum előzményeit is – de közben már lehet hallani a beszédet. Majd csatlakozunk a jelenbe, amikor már a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében vagyunk, ahol éppen mondja a beszédet a gróf. A beszéd részleteit különböző kameraállásokban mondtam el – volt olyan rész, amelyet hatszor, hétszer is el kellett mondani, és sokszor már nem is tudtam, melyik szövegrésznél tartunk.Négy napig forgattuk a filmet, és az volt a különös – és nagy elismerés is -, hogy a stáb tagjai is a film és a beszéd hatása alá kerültek. Érdekes volt látni, hogy napról-napra erősödött mindenkiben ez az érzés.Négy nap alatt szinte egy szövetség jött létre a stábtagok között. Mindenki érezte a filmnek és a mondanivalójának a tétjét – a világosítótól a hangtechnikuson át a kameramanig. Hihetetlenül érdekes és felemelő munka volt.
A nagy érdeklődéssel várt filmet június 4-én, csütörtök este negyed kilenckor mutatja be a Duna Televízió. A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című alkotás forgatókönyvét Csillag Manó, Kálomista László és Máthé Áron írta. Rátóti Zoltán tehát Apponyi grófot személyesíti meg, Clemenceau-t pedig Dánielfy Zsolt. A producer Kálomista Gábor.
origo, Hirmagazin.eu
