2015. 06. 08. – 19:13 forrás: Kossuth Rádió/Napközben
Az aktív magyar munkavállalók 86 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben ki van égve; több mint 10 százalékuk súlyosan veszélyeztetett – derült ki a Selfmapping HR teszt legújabb kutatásából. Noha a kiégés a legveszélyesebb és a leggyakoribb pszichés stresszbetegség, odafigyeléssel el lehet kerülni.
A kiégésben szenvedő ember egyre közönyösebb a munkájával és másokkal, valamint önmagával szemben, és egyre kevésbé képes kipihenni magát. Tünetek, jelek, veszélyek – mit lehet tenni a kiégés elkerüléséért?
A kiégés egy folyamat, amely során fizikailag, érzelmileg és mentálisan is elkezd elfáradni az ember. Apró jelekkel kezdődik, például az intolerancia megjelenésével, vagy hogy az illető közönyössé kezd válni a munkája iránt. Kezdetben egy hosszú alvás is segít, később már egy nyugalmas hétvége sem elég, majd már egy hosszabb szabadság után is újra visszatérnek a panaszok – magyarázta Marik Ágnes selfmapping trainer, coach a Kossuth Rádió Napközben című műrában.
A Lélekkel az Egészségért Alapítvány is végzett egy felmérést, körülbelül 200 pedagógust kérdeztek meg a 9. kerületben. Mintegy 20 százalékuk volt a végső kimerülés stádiumában – közölte az alapítvány vezetője. Bikfalvi Réka egészségfejlesztő szakpszichológus szerint ebben az állapotban már segítséget kell kérni, hisz csak a komoly közös munkának lehet az eredménye. Orvosi, vagy a pszichiátriai segítségre, de akár egy teljes életmód-változtatásra is szükség lehet, mivel többféle betegség, például depresszió is társulhat a kiégéshez – emelte ki.
Próbáljuk megelőzni!
A szakpszichológus úgy vélte, a gyógyításnál sokkal fontosabb lenne megelőzni a folyamat elindulását, amit mindenki meg tud tenni maga. Felismerhető a baj, amikor már otthon is feltűnik a családnak, hogy túl sokat dolgozik az egyik családtag, ingerültebb, mint korábban, vagy, megváltozik az értékrendje. Tovább romlik az állapota, ha már a munkahelyénn is észreveszik ezt, több a konfliktus a kollégákkal, nehezebb az együttműködés – fejtette ki.
Tükörbe kell nézni
A kezelés során az első lépés a belátás, tükörbe kell nézni, egyénileg, illetve a munkahelyi, szervezeti szinten egyaránt, hogy kiderüljön, hol vannak azok a pontok, amelyek fejlesztésre szorulnak – folytatta. A mai világban természetesen irreális elvárás, hogy az emberek ne vállalják túl magukat, de tudatosan lehet ezt kezelni. A nehezebb időszakokban erőn felül kell teljesíteni, de utána nyílt kommunikációval kontrollálni és kompenzálni kell.
Petrakanics Máté, a SOTE terheléses élettani laborjának vezetője elmondta: a nagyon erős stresszen segít a testmozgás, olyan, amelyben sikerélményt lehet szerezni. Ezzel egyetértett Bikfalvi Réka is, aki szerint mivel az emberek sok esetben azt érzik a munkahelyükön, hogy a fejünk fölött dőlnek el a dolgok, nem vonják be őket a döntésekbe, ezért a magánéletükben kell kompenzálniuk a sikerélmény megéléséhez. Elég, hogy lift helyett lépcsőznek például, a lényeg az egyéni döntésen van, a kontrol érzésén – világított rá.
A cégeknek is van felelőssége: együtt kell megoldani
Szükség van segítségre a vállalat és a vezetők részéről is. Ha ugyanis a főnök nagyon aktív, akkor le kell állítani ahhoz, hogy valóban ki tudja pihenni magát a dolgozó, ne hívják be a szabadnapján. A vezetőnek támogatnia kell a beosztottját, vegye a fáradságot, hogy érdeklődik felőle. A vállalatok felelősségviselését egy 2008-as törvény is előírja, a pszichoszociális kockázatfelmérés tekintetében – emelte ki Bikfalvi Réka.
Marik Ágnes hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a vezetők ugyanúgy kiégnek, mint a beosztottjaik, sőt sok esetben hamarabb. Amíg a dolgozók azt érzik, ki vannak szolgáltatva, addig a főnökök annak terhe alatt dolgoznak, hogy a gyorsan változó világnak megfelelő irányba tereljék az alkalmazottaikat. A megoldás tehát a kooperációban lakozik, hogy miként tudnak a beosztottak és a vezetők egymással összefogva, egymásnak szólva, visszajelzést adva együttműködni a probléma kezelése érdekében – húzta alá a coach.
Kép: Google
