Négy nappal a párizsi terrortámadás után mindenki egyetért abban, hogy a titkosszolgálatokra kell helyezni a hangsúlyt. Közben előkerültek az első nyomozati anyagok és a francia kormány megállapította, hogy semmilyen mulasztás nem történt.
A francia belügyminiszter szerint a merényleteket Franciaországon kívüli sejtekből szervezték és olyan embereket mozgósítottak, akiket nem ismertek a titkosszolgálatok.
Pedig voltak olyan elkövetők, akik nem voltak ismeretlenek a francia titkosszolgálatok előtt. Ilyen például Samy Amimour. 2012-ben letartóztatták, és terrorizmus gyanúja miatt nyomoztak utána. Egy évvel később elhagyta az országot és Szíriába szökött. Emiatt nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene, de gond nélkül visszatért Franciaországba.
Omar Ismaïl Mostefaï esete is hasonló. Francia állampolgár, akit 2010 óta megfigyeltek,
a titkosszolgálat egy úgynevezett S kartont vezetett róla, vagyis időközönként frissítették a tevékenységét, legutóbb egy hónapja. Korábban ugyanilyen karton volt Amedi Coulibaly és Cherif Kouachi-ról, akik a januári merényleteket hajtották végre Párizsban. A toulouse-i merénylőt Mohamed Merah-t is megfigyelték mielőtt 2012-ben lövöldözött egy zsidó iskolánál.
Közben a török hatóságok kiszivárogtatták, hogy két alkalommal is jelezték a francia titkosszolgálatoknak, hogy Mostefai Törökországban járt. Egyszer 2014 októberében és idén júniusban. Ankara szerint Franciaország nem reagált a jelzésekre.
A merényletek hatására egyre több szó esik a nemzeti határvédelemről, és a shengeni határok megerősítéséről. Az európai szélsőjobb ugyan talált egy egyszerű témát magának, de a hamis útlevelekkel mozgó terroristák, illetve az európai állampolgárok, akiket a titkosszolgálatok nem eléggé figyelnek meg nem biztos, hogy fennakadnának a különböző európai vámellenőrzéseken.
Most kapcsoljuk Bertrand Badie-t a párizsi Science Po Nemzetközi Intézetének professzorát, Köszönöm, hogy itt van velünk
euronews: A párizsi terrortámadás hatására eltolódtak a hangsúlyok és Bassar el-Aszad távozása másodlagos lett az Iszlám Állam elleni harc mögött?
Bertrand Badie: Inkább azt mondhatnám, hogy a francia kormány két zátony közé szorult. Egyik oldalról, ott van az az elvárás, hogy pénteki események és a válság hatására változtasson a diplomácián, ez természetesen lehetetlen, vagy épp ellenkezőleg maradjon a jelenlegi csapásirány, ami pedig zsákutcába visz.
Mondjuk van egy középutas megoldás is, a francia kormány marad az eddigi csapásirányon, ami a beavatkozást és annak gyakorlati részét részesíti előnyben minden veszélyével együtt, de egy kevés változtatással. Így vehetjük ezt valamelyest az Oroszország irányába tett lépésként, ami félig meddig Aszad irányába tett lépésként is értelmezhető, ami persze még bizonyos határokon belül van.
euronews: És az Iszlám Állammal szemben a merényletek után egységesebb a nemzetközi közösség, mint korábban?
Bertrand Badie: Az igazi probléma az, hogy mi legyen az arányos válasz az Iszlám Állammal szemben, és hogy a terroristáknak még milyen lehetőségeik vannak? Természetesen erre egy olyan egyszerű választ adunk, hogy háború van. De a mi európai emlékezetünkben a háborúnak más jelentése van.
A háborúra mi úgy gondolunk, mint a nagyhatalmak, az államok összecsapására, ahol láthatóak a fegyverek, a területek és a határok, és ugyanígy jelenti a diplomáciát, amely képes bármikor tárgyalásokat indítani. Mindez lehetetlen az Iszlám Állammal, tehát nem biztos, hogy a legjobb hozzáállás, ha leegyszerűsítjük az Iszlám Államot és úgy harcolunk ellene, mint egy állam-szerű képződménnyel. Számomra ez egy kicsit olyan, mintha félresöpörték volna a problémát.
euronews: A globalizálódó világban a terrorveszély, az alvó sejtek korszakában mit tehetünk ez ellen Európában?
Bertrand Badie: Az alvó sejtek fogalma mutatja meg tökéletesen, hogy a háborúban nem csak államok, fegyverek vannak, hanem társadalmak. Ezt az erőszakot az ebből élő maffia szervezi, ilyen az Iszlám állam, vagy az Al-Kaida. Ennek ellenére mi továbbra is úgy háborúzunk velük, mint ha államok lennének, míg valójában ez a folyamat a különböző társadalmak lebomlásából és átváltozásából ered.
Tehát ezekben a társadalmakban újra kell gondolni a biztonságunkat, és továbbmegyek a teljes francia társadalom működését. Nem csak alvó terrorista sejtek miatt, de a frusztráció, a megaláztatás, a feszültség, az erőszak, az elutasítás, az intolerancia idézik elő az ilyen katasztrófákat.
És közben nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a társadalmak sem, ahonnan ered az iszlám terrorizmus. Az iraki, a szíriai társadalmak háborúban állnak, mert teljesen leépültek, és nem létezik mér társadalmi szerződés. Így a legjobb út a béke felé, ha a helyieket tudjuk mobilizálni, a teljes térséget fel tudjuk rázni, hogy tegyenek a saját társadalmi békéjük helyreállítása érdekében. Nem hiszek teljesen a nagyhatalmi beavatkozásban, azok az államok, amelyek gyakran nagyon messziről érkezve próbálnak rendet teremteni és megoldani konfliktusokat nem látják azokat át úgy, mint a térségben.
Forrás: euronews
