Szerte a világban nagy visszhangja volt a forradalomnak, és több ország elítélte a Szovjetuniót, a lengyelek ruhákat, élelmet küldtek.
Még Elvis Presley is felszólalt a magyarok érdekében, a Time magazin pedig az év emberének a „magyar szabadságharcost” választotta.
Az Év Embere a Time magazin választása szerint 1956-ban „A magyar szabadságharcos” lett. Az persze finoman szólva is érdekesség, hogy a következő évben a Time a magyar forradalmat leverő Nyikita Szergejevics Hruscsovot választotta az év emberének.
Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet munkatársa az M1-en elmondta, hogy a Time esetében ez nem meglepő, mivel többször is „érdekesnek” mondható személyeket tett címlapra, többek között Sztálint és Hitlert is.
Arra azonban mindenképp büszkék lehetünk, hogy 1956-ban a magyar szabadságharcos volt az év embere.
Az 56-os forradalomnak nagyon nagy hatása volt Európában. A forradalom elfojtása után
Alberto Moravia író azt a javaslatot tette a világ országainak, hogy azokat az utcákat, ahol szovjet nagykövetség van, mind kereszteljék át „a legyilkolt magyarok utcájának”.
Hozzá kell tenni, hogy Moravia egyébként baloldali gondolkodóként javasolta ezt, abban a korszakban, amikor Olaszországban a baloldal, a kommunisták nagyon erősek voltak. 1956 után azonban a baloldal Európa-szerte megrendült. 1958-ban az olasz kommunista párt kérésére halogatták Kádárék Nagy Imre kivégzését, mivel az olaszoknál választásokat tartottak akkor.
A forradalmárok a szovjet partizánoktól vették az ötleteiket, hogy fazékfedőket tegyenek az úttestre a Corvin-közben, amiről a szovjet tankosok azt hihetik, hogy aknák. A partizánfilmekből nagyon sokat tanultak a pesti srácok, amelyekben például a hős partizán egymaga megállítja a német hadsereget – mondta Borvendég Zsuzsanna.
1956-ban az az erkölcs tört utat magának, ami a két világháború között volt jellemző, pedig Rákosiék vad terrorral próbálták kiirtani a nemzettudatot.
A magyar néplélek azonban egyfajta sajátos humorral tudott hozzáállni a rendszerhez, és az elnyomáshoz: például a Sztálin-szobor ledöntése után azt beszélték egymás között, hogy
Sztálin várta legjobban a karácsonyt, hiszen ott maradt a csizmája.
A magyarok túléléséhez kulcsfontosságú volt ez a humorérzék, amit később a kádári rendszer ki is használ, gondolhatunk itt Hofira. De Kádárék nemcsak ezt tudták felhasználni ellenünk. A kommunisták kihasználták azt a magyarokkal kapcsolatban született szimpátiát is, ami 56 után és 56 miatt kialakult Nyugaton.
A kommunista titkosszolgálat emberei azért tudtak beépülni trójai falovakként különböző nemzetközi szervezetekbe, újságírók közé, vagy akár mérnökökként, mert a magyarokat nagy szimpátia övezte az 56-os forradalom miatt.
hirado, M1
