A testünk leginkább a fájdalom nyelvén szól, ha nincs valami rendben az állapotával. Ez a fizikai és biológiai szempontból is különleges „szerkezet” speciális jelzéseivel segít megérteni, hogy hol kereshető meg a probléma gyökere, hogy kellőképpen javíthassuk azt.
Fájdalomnyelvek
Testünk fájdalomnyelvei a következők lehetnek: a külső behatás, vagyis a test sérülése során jelentkező közönséges vagy nociceptív fájdalom (pl. sportsérülések esetén); Az idegi jellegű, azaz neuropátiás fájdalom; valamint egy viszonylag újonnan elnevezett fájdalomtípus, az úgynevezett nociplasztikus, ami arról ismeretes, hogy nem nyilvánvaló a sérülés, sem az inger, mégis jelentkezik a fájdalom (pl. szöveti sérülés). Ez utóbbi kategóriáról a Health Links megjegyzi, hogy a másik két fájdalomtípushoz képest, ez esetben a fájdalomcsillapítók csak átmeneti megoldást kínálnak az enyhítésre. A neuropátiás fájdalmak esetében pedig akár egy gyengéd érintés is szörnyű fájdalomérzést okozhat.
Ám az agyunk a fájdalom mellett más típusú jelzéseket is alkalmaz, melyeket a testünkkel érzékelünk, ilyen példaként: a nyomás, a hőmérséklet, a látás, az éhség, az izgalom. Ezek mind a test és az agy között váltott üzenetváltások jelzései. Az agyunk ugyanis minden információt megtart, kiértékel, és amennyiben valamiről úgy észleli, hogy a normál tartományon túl helyezkedik el, azonnal továbbítja azt a tudatos elmének.
Noha az izmokkal és a bőrrel kapcsolatos érzéseket viszonylag könnyű megérteni, felvetődik a kérdés, hogy miképpen működik mindez a rejtettebb területekről érkező potenciális üzenetekkel (pl. a sejtek esetén)?
Mivel az emberi test egy rendkívül bonyolult élő „szerkezet”, gyakran a jelzéseit sem tudjuk azonnal és még kevésbé egyértelműen értelmezni. Jelzés lehet az is, ha a szokásosnál fáradtabbnak, ingerültebbnek, jóval érzékenyebbnek és szorongóbbnak érezzük magunkat, és szinte az a benyomásunk, hogy ok nélkül tör fel belőlünk a sírás. Vagy éppen az, ha a hajunk, bőrünk, körmünk állapotában történik változás (pl. vastagabb lesz, vékonyabb vagy fénytelenebb). Abban az esetben, ha például az ünnepek alatt felszaladt extra néhány kilót nem a szokásos módon többletétkezés listájára rójuk fel, hanem valami mást sejtünk a háttérben (pl. máj, pajzsmirigy, stressz-szint), akkor remek kiindulópontként szolgál egy rutin vérvétel. Ám erről tudni kell, hogy nem ad teljes képet az anyagcsere esetlegesen megváltozott állapotáról.
Hogyan hallgassunk a testünkre?
Eleve, ha szokatlan tüneteket észlelünk, nem szabad egy legyintéssel és egy tablettával lerendeznünk a dolgot. Figyeljünk jobban a zseniális testünk által továbbított testi-pszichikai információkra. Felgyorsult a szívverésünk? Egy lehetséges mögöttes kiváltó tényező lehet a túl sok koffeinfogyasztás. Ha éjszaka hánykolódunk és rémálmaink vannak, gondoljunk arra, hogy a napközben elfogyasztott ételek és italok, illetve azok mennyisége és minősége nagyobb befolyást gyakorolhat az érzéseinkre (is), mint azt elsőre gondolnánk. Egyebek mellett a kiszáradás és/vagy az éhség olyan tünetegyüttesek formájában ölthet formát, mint az ingerlékenység, agresszió, izgatottság, fáradtság, szapora szívverés. Ezek miatt kényelmetlenül érezzük magunkat – és sűrűn hangot is adunk ennek olyanféle kifejezéseinkkel, mint a „nem érzem magam jól a bőrömben.” Tapasztalhattuk már, hogy egy kiadós alvás, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, és kiegyensúlyozott táplálkozás már rövid idő alatt is csodákat művel velünk.
Ha ismerjük saját testünket, tudni fogjuk azt is, hogy hol húzzuk meg a határait, így azt is, hogy mikor szükséges szünetet tartanunk. Senkitől sem várható el, hogy folyamatosan teljes erőbedobással és maximális sebességgel teljesítse feladatait, ez ugyanis a testi tüneteken túl, olyan mentális intésekben is megmutatkozhat, mint a negatív önbeszéd, a szorongás, a stressz vagy éppen a rémálmok. Fontos, hogy tartózkodjunk az öndiagnózistól és szükség esetén forduljunk orvoshoz.
