Még az enyhébb, de huzamosabb ideig fennálló stressz is befolyásolja a gyermek fejlődését, és kihat a születés után is – olvasható a BBC cikkében.

A kutatásba több mint 3600 várandós nőt vontak be Finnországban, akiknek a stresszszintjét mérték föl.

A pszichiáterek szerint a kismamák esetében különösen fontos a mentális egészség támogatása. További meghatározó tényezők lehetnek a személyiségzavarnál a gyermek nevelésének módja, a család anyagi jóléte és az esetleges gyerekkori traumák.

A személyiségzavar lényege, hogy valaki olyan személyiségjegyeket hordoz, amelyek saját és a környezete életét is megnehezítik. Lehetnek például túlságosan szorongók, érzelmileg instabilak, paranoidok vagy antiszociálisak.

A személyiségzavar arányaiban húsz emberből egynél jelentkezik. Ezeknél az embereknél sokkal gyakoribb a depresszió, a drogok használata és az alkoholizmus.

A kutatásban, melynek anyaga a British Journal of Psychiatry tudományos lapban jelent meg, havonta kérték meg a kismamákat, hogy töltsenek ki egy kérdőívet az őket ért stresszel kapcsolatban.

A nők Helsinki közelében éltek, a gyermekek pedig 1975-76-ban születtek. Amikor betöltötték a 30. életévüket, megvizsgálták az állapotukat, és negyven főnél diagnosztizáltak személyiségzavart.

Azon gyermekeknél, akik súlyos stressznek voltak kitéve magzati korban, 9,53 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki a személyiségzavar, mint azoknál, akik nem voltak stressznek kitéve.

Ezért kiemelten fontos, hogy a kismamák szakemberhez forduljanak, ha szükségét érzik. A kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás elhagyása és a pihentető alvás szintén elengedhetetlen.

hirado