A magyar történelem egyik legnagyobb pusztításának, a tatárjárásnak eddig nem ismert részleteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Határtalan Régészet legfrissebb száma az invázió valamennyi árnyoldalát igyekszik feltárni az olvasók előtt.
A lakosság minimum 15 százaléka odaveszett az invázió alatt
Az 1241-1242-es tatárjárás Magyarország történelmének egyik sötét korszaka volt. A tatárok betörését rablások, fosztogatások és brutális gyilkosságok kísérték. A legvadabb elképzelések szerint az ország lakosságának közel fele, de a legvisszafogottabb feltételezések szerint is minimum 15 százaléka pusztult el a dúlások során. Csak viszonyításképp: az első világháborúban a lakosság 4, míg a második világháborúban pedig a teljes lakosság valamivel több mint hat százaléka veszett oda!
A rövid időszak alatt drámai események sora zajlott le az ország valamennyi pontján. A rablás és fosztogatás mellett általános volt a nemi erőszak és a tatárok brutalitása sem ismert határokat sok esetben. A korabeli krónikaírók, mint Rogerius mester is horrorfilmekbe illő jeleneteket örökítettek meg feljegyzéseikben.
A tatárok brutalitása nem ismert határokat
Dunaföldvár mellett több mint harminc személy gödrökbe dobált maradványait találták meg korábban. Ezek közül csak két csontváz volt ép, a többi halottnak – főként gyermeknek és serdülőknek – csak a testrészei kerültek elő. A különböző helyszíneken megtalált áldozatok 60 százaléka gyermek és fiatal, 34 százaléka pedig nő volt.
A tatárjárást kísérő éhezés miatt is rengetegen veszítették életüket, sőt: megjelent az éhezők között a kannibalizmus is. A régészek olyan csontleleteket találtak, melyek alapján feltételezhető, hogy nem csak az elhullott háziállatok, hanem az elhunyt gyermekek húsát is megették az éhező emberek.
A mongolok hódítása sötét folt Európa történelmében
A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241–42-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 15. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt. A mongolokat a magyar történetírók tévesen tatároknak nevezték, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban.
A magyar történetírás a „tatárjárás” kifejezést alkalmazza az Arany Horda, a krími tatárok által elkövetett későbbi betörésekre is.
Forrás: Határtalan Régészet, Híradó.hu