Az elszabadult albérletárak miatt több mint kétszeres a túljelentkezés a kollégiumi férőhelyre, mondta Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője lapunknak. És kitért arra is, hogy nem tartják helyesnek, hogy az önköltséges hallgatók nem kaphatnak ösztöndíjat.
A felvett hallgatók több mint 80 százaléka államilag finanszírozott férőhelyen van, ezért a tandíjemelés viszonylag kevés hallgatót érint, mondta Budai Marcell a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kommunikációs vezetője az Economxnak, a szeptembertől várható tandíjemelésekkel kapcsolatban.
Ugyanakkor a hallgatói érdekképviseleti szervezet szerint, ha valamilyen hallgatói díj, legyen az tandíj, kollégiumi díj, vagy bárminek az ára emelkedik, akkor az nem jó hír, mert a felsőoktatás hozzáférhetőségét csökkenti. Budai Marcell azt mondta, egyelőre a HÖOK-hoz nem érkeztek megkeresések a dráguló tandíjak miatt.
A napokban írtunk arról az Economxon, hogy ősztől több egyetemen is emelkednek a tandíjak. Például a Pécsi Tudományegyetemen van olyan szak, ahol 25 százalékos drágulást tapasztalhatnak a hallgatók. A Semmelweis Egyetem nem emeli a fizetős hallgatók önköltségét, a Corvinus pedig átlagosan 18 százalékos emelésről számolt be, és a Műegyetem is drágít, van olyan szak, ahol 100 ezer forinttal ugrik meg a képzés ára.
Gond, hogy nem kaphat ösztöndíjat a fizetős hallgató
Az önköltséges hallgatók esetében a hiányzó ösztöndíjakban látja az egyik legnagyobb problémát a HÖOK. A hallgatói ösztöndíjakat a hallgatói normatívából képzik az egyetemek, ezt pedig csak azokra a hallgatókra költhetik a felsőoktatási intézmények, akik állami finanszírozásban vesznek részt. Ezért az önköltséges hallgatók számára nem biztosítanak ösztöndíjat, kivéve akkor, ha az egyetem erre egy külön programot indított, erre pedig csak néhány egyetemen van példa, ez nem általános, sorolta Budai Marcell.
Azt mondta, nem azok a hallgatók kerülnek jellemzően önköltséges képzésre, akik lusták és nem készültek az érettségire, hanem azok, akik a szegényebb régiókból érkeznek, rosszabb oktatásban volt részük, rosszabb mintákat hoznak otthonról.
A szülők sokszor nem tudják kifizetni még a középiskolás évek alatt a plusz tanárt, aki felkészíti a gyermeket például egy emelt biológia érettségire. És akkor az egyetemen a rossz anyagi háttere miatt még ösztöndíjat sem kaphatnak a diákok. Az önköltséges hallgatók zöme, azért hogy ki tudja fizetni a tandíjat diákmunkát vállal, és még kevesebb energiát tud a tanulmányaira fordítani, sorolta a problémákat Budai Marcell.
A HÖOK az oktatási kormányzat számára ezt a témát már négy éve napirenden tartja, mondta a hallgatói érdekvédő. Az önköltséges hallgatói ösztöndíjakról a döntés egy fiskális kérdés, és ez sok minisztériumon átívelő történet, tette hozzá Budai Marcell.
Példaként említettük Budai Marcellnak, hogy vannak szakok, ahol 100 ezer forinttal emelkedik a tandíj. A HÖOK kommunikáció vezetője szerint hallgatói szerződések rögzítik a tandíjak összegét, és jellemzően a gólyáknak kell majd jobban kinyitni a pénztárcájukat a tandíjemelés miatt.
Persze nem jó, ha 75-100 ezer forinttal nő egy tandíj, ez nagyon sok pénz, fogalmazott Budai Marcell. A HÖOK is úgy gondolja, hogy nem jó tendencia az ekkora összegű tandíjemelés. De példaként említette, hogy vannak egyetemek, ahol a hallgatói önkormányzatok valamilyen szintű nyomást tudnak gyakorolni az emelések mértékére.
Harc a kollégiumi férőhelyekért
Budai Marcell a kollégiumi férőhelyekről is beszélt, elmondta, hogy 55 ezer körül mozoghat a kollégiumi férőhelyek száma, ezt egy korábbi 2017-es kutatás adatai támasztják alá. A kollégiumi férőhelyekre az elszabaduló albérletárak miatt jelenleg két és félszeres túljelentkezés van. A HÖOK egyébként éppen most készít egy felmérést a kollégiumi férőhelyekről, az eredményekről körülbelül 1,5 hónap múlva tudnak majd beszélni. Úgynevezett albérlet támogatás pedig csak Pécsett van, ezt még a covid-19 alatt vezette be a tudományegyetem. Budai Marcell szerint ez jó példa, amit még több egyetemnek kellene követnie.
A kollégiumi rezsidíjakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy 2009 óta 9 ezer és 17 ezer forint közötti összegben vannak maximalizálva.
Persze ekkora rezsiből az egyetemek nem tudják rentábilisan működtetni a kollégiumokat, ezért kancellári költségvetésből pótolják ki a diákszállások működtetését.
