Fagyállót ivott a nyolcadik osztályos Máté, hogy soha többet ne kelljen iskolába mennie, és ne hallja a tanárától azt, hogy ő egy semmirekellő alak. A vajai gimnazista egész országot megrázó öngyilkossága után nem sok kellett ahhoz, hogy újabb tragédia történjen.
A fiam ma már nem bántaná magát, és elhiszi, hogy szép az élet, de ehhez kellett az is, hogy az öngyilkossági kísérlete után ne engedjem az iskolába. Az, hogy ott állnak körülötte és próbálják megmenteni az életét, soha el nem múló, szörnyű emlék lesz számomra – mondta a könnyeit visszatartva Tóth Ágnes a Blikknek.
Az anya szerint minden akkor kezdődött, amikor Máté, a Debreceni Kinizsi Pál Általános iskola autista tagozatának tanulója megkezdte az ötödik osztályt. – A fiam, a barátját védve, nekiment egy másik kisfiúnak. Rövid incidens volt, leszedték őket egymásról, és nem is lett a történteknek semmi következménye, de a tanára ettől kezdve minden héten felemlegette ezt, mondván, tudod te, hogy akkor milyen veszélyes voltál?
Ehhez hozzájött még az is, hogy a kitűnően tanuló fiamat semmirekellőnek nevezte, folyamatosan, nap mint nap lehordta.
Az anya szerint a tanárnak partnere volt a csúfolódásban a pedagógiai asszisztens is, aki pókerarcúnak, fancsali képűnek, dagadtnak titulálta a gyereket. Máté nem szólt vissza, de napi szinten megalázva, meggyötörve, sírva jött ki az iskolából.
A tanár az iskolaválasztást sem hagyta szó nélkül
– A tanár nem hagyta szó nélkül Máté továbbtanulási tervét sem. Megjegyezte neki, „nehogy már autista létedre a vegyipariba járj!” Sőt, a Máté autizmusáról készült diagnózis papírt meg akarta küldeni a vegyipari szakközépiskolának, tudván, hogy akkor elbukhatjuk a felvételit – tette hozzá Ágnes. – Végül a középiskola igazgatója kérte meg arra, hogy a papírt ne továbbítsa, megjegyezve, hogy elég, ha azt bevisszük a beiratkozáskor. Így sikerült bejutnia a középiskolába.
A sikeres felvételit követő örömbe üröm vegyült: Máté megijedt attól, hogy mi vár rá másnap az iskolában, a tanár mit szól majd.
– Ez március 20-án, vasárnap volt. Másnap reggel nekem kellett Mátét ébreszteni, holott addig mindig magától kelt. Amikor összevissza beszélt, és láttam, milyen zavart, nagyon megijedtem, és a háziorvosunk asszisztensének a tanácsára mentőt hívtam.
A kórházig tartó út két órát vett igénybe, mivel Mátét először a pszichiátriára vitték.
– Ezt azzal magyarázták, hogy a fiam búcsúlevelet írt. Majd, amikor leállt a légzése, esetmentő jött, Mátét intubálták, újraélesztették, majd bekerült a megyei kórház intenzív osztályára. Két napon át bizonytalan volt, hogy életben marad-e. Olyan szerencsénk van, hogy a veséje is teljesen rendbe jött, pedig veseelégtelenséget állapítottak meg.
Máté mára teljesen felépült, de ehhez kellett az is, hogy az édesanyja a történtek után ne engedje iskolába járni.
Egészségügyi okokra hivatkozva kértem az iskolába járás alóli felmentését, amit az igazgató megadott. Azt mondta, leülhetünk majd beszélni, de ez a mai napig nem történt meg. Mivel az iskolától semmilyen segítséget, támogatást nem kaptunk, a nyilvánosság által szeretném elérni, hogy Máté története tanulság legyen mások számára is.
Ágnes azt hangsúlyozta, az iskolai zaklatások alatt leginkább azt értik, hogy a gyerekek piszkálják és bántják egymást, holott egy pedagógus is hihetetlen károkat tud okozni egy diák lelkében.
– A fiam látja, hogy mennyien állnak mellette, és ő is azt mondja már, hogy szép az élet. A vegyipari iskolában is várják, és amikor az intenzív osztályon feküdt, véradást szerveztek neki. Mindezért nagyon hálás vagyok, és bízom abban, hogy pszichológus segítségével Máté túl lesz majd az egészen.
Mivel az édesanya az iskola igazgatója mellett a tankerületnek is jelezte a majdnem tragédiába torkolló történetüket, mindkét helyre megkeresést küldtünk. A tankerület vezetőjének, Pappné Gyulai Katalinnak a válasza szerint a diák öngyilkossági kísérlete után az iskola vezetője megvizsgálta az ügy pedagógiai előzményeit, és arról tájékoztatta a szülőt. Továbbá a korábbi három panaszt is kivizsgálta, de mindent rendben talált. Sőt, a tanárral mindenki elégedett. A tankerületi vezető hozzátette még azt is, hogy az osztályfőnöki órákat ezentúl pszichológus bevonásával szervezik meg.
FONTOS:
Tavaly interjút készítettünk Teveliné Horváth Melinda iskolapszichológussal az iskolai zaklatás, bántalmazás jeleiről, illetve arról, mit tehet a szülő. A szakértővel készült interjút itt olvashatja el!
Fontos, hogy ne történjen meg az Ön gyermekével is – Milyen jelei vannak az iskolai zaklatásnak? Mit lehet tenni? – Interjú egy iskolapszichológussal
Teveliné Horváth Melinda iskolapszichológus / Fotó: Facebook
Milyen jelei vannak az iskolai zaklatásnak és mit lehet tenni? – Teveliné Horváth Melinda iskolapszichológust kérdeztük.
Mindenki felkapta a fejét az országban a borzalmas esemény hallatán: a 16 éves Gábor eldobta magától az életet, mert nem bírta elviselni iskolatársai zaklatását.
A gyerekek sokszor nem árulják el, ha probléma van az iskolában, félelm, szégyenérzet gyötri őket belülről. Mégis, hogy ismerhetjük fel, ha baj van, és főleg: hogyan segíthetünk?
Mikor beszélhetünk iskolai zaklatásról?
– Zaklatásról akkor van szó, amikor rendszeresen ismétlődő jelleggel bántják a gyermeket; a cél a fájdalom okozása, az ártani akarás (tehát nincs előzménye a dolognak, nem valamilyen félreértés miatt történik); illetve nem kiegyenlítettek az erőviszonyok, az áldozat képtelen megvédeni magát – mondta a Blikk kérdésére Teveliné Horváth Melinda iskolapszichológus.
Hogyan ismerheti fel a szülő, hogy a gyermekét zaklatják, bántják az iskolában?
– A fizikai zaklatásnak nyoma marad, melyet a gyermek igyekszik elrejteni a külvilág elől, ekkor bezárkózhat a fürdőszobába, nem akar öltözködni a családtagok előtt. Zavarba jön, magyarázkodni kezd, ha megkérdezik tőle, hogyan keletkezett a sérülés, vagy úgy tesz, mintha nem tudná az okát.
– A verbális, érzelmi zaklatás felfedezése sajnos nehezebb, a hangsúly azon van, hogy a gyermek korábbi viselkedési mintái, reakciói megváltoznak. Nem akar iskolába menni, holott korábban ez nem okozott problémát, fejfájással, hasfájással, hányingerrel küzd, ha iskolába kell menni, ha hétvégére sikerül is valamelyest nyugodtabbá válnia, vasárnap este már kezdi rosszul érezni magát, zárkózottá válik, nem akar az iskolában történtekről beszélni.
– Ha rákérdezünk az iskolai történésekre, heves érzelmekkel reagál (dühös lesz, vagy nagyon szomorú) rossz jegyeket kap, leromlik a tanulmányi eredménye, alvás- és koncentrálási problémái lesznek, evészavarok is megjelenhetnek, önbizalma nagyot csökken, önértékelési problémái lesznek, megjelenhetnek depressziós tünetek, öngyilkossági gondolatok.
Mit tegyen a szülő ebben az esetben?
– A gyermek általában azért nem szeretné, hogy a szülő beleavatkozzon, mert egyrészt szégyelli és magát okolja a vele történtekért, másrészt fél a megtorlástól és a további bántalmazásoktól.
– Beszélgessünk sokat gyermekünkkel a napjáról, arról, hogy milyen hatások és élmények érték. Érezze a szülő részéről a bizalmas légkört és a feltétlen elfogadást, hogy könnyebben meg tudjon nyílni. Ha elmondja a vele történteket, hallgassuk végig, biztosítsuk arról, hogy átérezzük a fájdalmát, és hangsúlyozzuk, hogy van megoldás. Vegyük komolyan, ha tudomást szerzünk gyermekünk iskolai bántalmazásáról, és azonnal cselekedjünk. Keressük fel az iskolai közeget, a pedagógusokat, iskolapszichológust.
Mit lehet tenni akkor, ha a gyermek nem akarja megbeszélni a dolgot a szülővel?
– Érdemes egy olyan segítőt, családtagot keresni, akivel kezdetben nyitottabb tud lenni, s aki meg tudja győzni arról, hogy ossza ezt meg szüleivel is.
Mit tehet a pedagógus, ha megtudja, hogy valamelyik diákot zaklatják, bántják a társai?
– A mielőbbi beavatkozás a legfontosabb. A pedagógusoknak osztályszinten beszélni kell a jelenségről. Iskolapszichológust is hasznos lehet ilyenkor bevonni az osztály életébe, de preventív jelleggel, még a baj megjelenése előtt is érdemes kérni a segítségüket.
– A legfontosabb, hogy a következményeket a diákoknak is tudniuk kell, hiszen ezek rendkívül súlyosak lehetnek, sajnos elfajulhat a depresszióig és az öngyilkosságig is. De későbbi jeleket is hagy a bántalmazás a gyermek személyiségfejlődésében, nem tűnik el nyomtalanul.
Mit tehetnek a diáktársak, ha látják, hogy egyikükre rászálltak a többiek?
– Fontos, hogy tudják, hogy ha nem tesznek semmit, ebben a helyzetben az negatív emberi reakciónak számít, ezt a felnőtteknek mindenképpen meg kell értetniük velük. Minél többet tudnak a bántalmazás jelenségéről, annál hamarabb képesek észlelni azt, s tudnak segítséget kérni társuknak, jelezni azt a pedagógusoknak, iskolapszichológusnak, vagy a szülők felé.
Mi a helyzet az internetes zaklatással és ez ellen mit lehet tenni?
– A cyberbullying, az internetes zaklatás kiemelkedően veszélyes típus, hiszen nem csak az iskolában, hanem a nap bármelyik szakaszában és hétvégén is előfordulhat. Fontos, hogy szülő kontroll alatt tartsa gyermeke internetezési szokásait, és a kritikus gondolkodásra nevelje. Legyen tisztában a gyermek azzal, hogy az online térben nem tudhatja, kivel kerül kapcsolatba, nagyon sok az álprofil. Ne tegyen közzé személyes adatokat, ne higgyen el mindent, amit a világhalón olvas. Ha bántó üzeneteket kap, fotózza ki, mutassa meg szüleinek.
**
Előző cikkünkben, amelyben többszöri iskolaváltással megszüntetett zaklatásról és bántalmazásról írtunk, Csehák Hajnalka pszichológus arra hívta fel a figyelmet, nagyon fontos, hogy az érintettek minél előbb eljussanak szakemberhez, illetve, hogy az iskolákban is nyíltan lehet beszélni erről a problémáról, mert akkor a történteket hamarabb fel lehet dolgozni.
Szólj hozzá! Mondd el a véleményedet, mert nekünk fontos a véleményed, mert a Hirmagazin.eu Online Média olvasója vagy, és mi megbecsüljük olvasóinkat!
A vélemény szabadon kijelenthető, így nincs jó – vagy rossz vélemény, minden vélemény a maga nemében ÉRTÉK!
Osztd meg a cikket, ha tetszett, hogy mások is elmondhassák a véleményüket! Hirmagazin.eu
blikk
