A századik évforduló alkalmából Románia nemzeti ünneppé nyilvánította június 4-ét.
Ennek értelmében a történelmi eseményeket népszerűsítő rendezvényeket szerveztek, és országszerte ki kellett tűzni a román zászlót.
Elemzők szerint Románia lépése olyan nemzetpolitikai sértésnek tekinthető az ott élő magyarokkal szemben, ami nehezen kezelhető mindkét fél számára.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A békeszerződés értelmében Magyarország Horvátország nélküli területének és lakosságának kétharmadát veszítette el a békediktátummal. Az elcsatolt területek csaknem harmadát Románia kapta.
Románia nemzeti ünneppé nyilvánította június 4-ét
A századik évforduló alkalmából Románia nemzeti ünneppé nyilvánította június 4-ét. Ennek értelmében a történelmi eseményeket népszerűsítő rendezvényeket szerveztek, és országszerte ki kellett tűzni a román zászlót.
Palócz André, a Századvég vezető elemzője az M1 Unió 27 című műsorában elmondta, minden magyar ember nehéz szívvel gondol Trianonra, különösen most a századik évforduló alkalmával. Éppen ezért, nem túl elegáns lépés a román állam részéről, hogy ezt a napot nemzeti ünneppé nyilvánította, és a kormány kötelezte a közintézményeket a román zászló kifüggesztésére. Ez egy
olyan nemzetpolitikai sértésnek tekinthető az ott élő magyarokkal szemben, ami nehezen kezelhető mindkét fél számára
– tette hozzá.
A román nemzeti ünnep kezdeményezője szerint szükség volt az ünnepre, mert a trianoni békeszerződés elismerte Románia Erdéllyel kiegészült határait és szentesítette az erdélyi többséget alkotó románok jogait.
Az Erdélyi Magyar Szövetség szerint a jogszabály elfogadásával ismét a nemzetstratégia része lett a magyargyűlölet. Palócz André hozzátette, a román jogi aktus több mint diplomáciai sértés.
Szabó Dávid külpolitikai elemző elmondta, azzal, hogy nemzeti ünnepé nyilvánították a románok június 4-ét nem csupán a diplomáciai kapcsolatokban okoznak zavart, hanem saját állampolgárait, saját magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű, sokszor magyar állampolgár állampolgárait alázza meg. Hozzátette,
ezzel a lépéssel Románia saját magyar ajkú állampolgárairól is lemondott.
A trianoni békediktátum igazságtalanságával a mai fiatal generációk is tisztában vannak – mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Úgy látja, az elmúlt tíz év kormányzásának egyik legnagyobb sikere, hogy nemzeti üggyé tudták tenni a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást.
A Demokratikus Koalíció tagadja a nemzeti egységet
Hozzátette, egyedül a Demokratikus Koalíció az a ma is funkcionáló magyar parlamenti párt, amely tagadja a nemzeti egységet, és
mindent megtesz annak érdekében, hogy ártson az anyaországi és a határon túli magyarok közötti kapcsolattartásnak.
Úgy gondolja, ebben egy nemzeti minimum alakult ki, és jó, hogyha tudomásul veszi az összes Kárpát-medence területén lévő ország, hogy a magyarok meg tudtak maradni magyarnak és a magyar kultúra annyira erős, hogy nem sikerült sem a kulturális hagyományainkat, sem a nyelvünket megszüntetni a határon túl élő régiókban, a határon túli magyarság köreiben.
Megváltozik Csongrád megye neve
A századik évforduló alkalmából megváltozik Csongrád megye neve, a jövőben Csongrád-Csanád megye lesz a hivatalos elnevezése. A mai Csongrád megye területén három eltérő entitás létezett a modern korban: Csongrád, Csanád és Torontál megye, és az előbbi kettő egyidős a magyar államisággal. Az ezeréves múlt is indokolja az 1950-ben megszüntetett Csanád vármegye nevének újbóli felvételét.
Trianon századik évfordulóján Csongrád-Csanád megyére változott Csongrád megye neve (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
A megye átnevezését még Lázár János, Csongrád megye országgyűlési képviselője kezdeményezte 2017-ben.
Palócz André elmondta, az átnevezés történelmi jelentősége az, hogy Csongrád-Csanád megye, illetve ez a név, már a magyar államisággal egyidős. Hozzátette,
hiába csatolták el a csanádi részt Magyarországtól, kulturálisan, illetve nemzetpolitikai szinten továbbra is erős szövet van a magyar anyaország és a külhoni magyarok között.
Az Országgyűlés kedden szavazott Csongrád megye átnevezéséről Csongrád-Csanádra. A döntés történelmileg indokolható és eszmeileg is érthető, hiszen a trianoni békediktátummal szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának a vágyát szimbolizálja.
A címlapfotó illusztráció.
