Szlovákiában Peter Pellegrini köztársasági elnök aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását, amely több vitatott elemet tartalmaz, köztük azt a rendelkezést, amely büntetendővé tenné a Benes-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését.
Fotó: European Union / CC BY 4.0. WIKIPEDIA
A Beneš-dekrétumok a második világháborút követően, 1945–1946-ban kiadott csehszlovák elnöki rendeletek voltak, amelyeket Edvard Beneš köztársasági elnök írt alá. A dekrétumok kollektív bűnössé nyilvánították a német és magyar kisebbséget, állampolgárság-megvonást, vagyonelkobzást, kitelepítéseket és jogfosztást eredményezve. Bár történelmi jogszabályokról van szó, Szlovákia jogrendjében formálisan mindmáig nem vonták vissza őket, és egyes esetekben hivatkozási alapként szolgálnak. A dekrétumok megítélése évtizedek óta érzékeny politikai és kisebbségjogi kérdés, különösen a felvidéki magyar közösség számára – írja a Hirmagazin.eu.
A módosítás értelmében, ha valaki a történelmi dekrétumokkal kapcsolatos állításai miatt bizonyítottan megsérti a szabályt, akár hat hónap szabadságvesztéssel sújtható lehet – ezt a felvidéki Új Szó alapján közölte az Index.
A Benes-dekrétumok olyan történelmi jogforrások, amelyek a második világháború után a csehszlovák állam kereteiben kollektív bűnössé nyilvánították a német és magyar kisebbséget, vagyonelkobzást rendeltek el, és sokakat kitelepítettek vagy jogfosztottá tettek. A jogszabály megkérdőjelezésének szankcionálása ezért erősen vitatott, mivel sok kritikus szerint korlátozza a történelmi vita és a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét – írja a Hungary Today,
A törvénymódosítást követően Forró Krisztián, Pellegrini magyar tanácsadója azonnali hatállyal lemondott, mondván, hogy számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha az összhangban van elveivel, mint a jogbiztonság, tisztelet és közösség méltósága. Forró a közösségi oldalán hangsúlyozta elköteleződését a felvidéki magyarok és minden nemzeti közösség mellett – olvashatjuk a Facebook-on.
A lépés hatása mind hazai, mind nemzetközi szinten vitákat váltott ki. A jogszabály támogatói szerint a módosítás célja a történelmi igazságtalanságok kezelése, míg ellenzői szerint az intézkedés sértheti a szólásszabadságot és fokozhatja a feszültséget a közösségek között – írja a Hirmagazin.eu.
