Nem a szerelmi háromszögekről lesz most szó, hanem a szerelem alkotóelemeiről. Az elmélet szerint ugyanis három összetevő egyensúlya alkotja a tökéletes szerelmet.
Attól függően pedig, hogy a három közül melyik hiányzik, különféle szerelem és szeretet típusokkal találkozhatunk.
Robert Sternberg amerikai pszichológus átfogó szerelemelméletben három összetevő fontosságáról beszél: az intimitásról, a szenvedélyről és az elköteleződésről. Attól függően, hogy ezek melyike van jelen két ember érzelmi viszonyában, többféle szeretettípusról beszélhetünk az elvakult szerelemtől kezdve a baráti szereteten át az üres szerelemig összesen nyolc típust különböztet meg az elmélet.
Talán magadtól is kitaláltad, hogy a beteljesült szerelem esetében mindhárom összetevő jelen van. Egy ilyen érzelmi kapcsolatban a felek intim viszonyban vannak egymással, azaz közel állnak egymáshoz érzelmileg, föltárják a másik előtt érzéseiket, megmutatják valódi arcukat, keresik egymás társaságát, bíznak a másikban. A szenvedélyt talán nem kell megmagyaráznunk, ha voltál már igazán szerelmes, tudod, milyen lobogni, szexuálisan és érzelmileg is erőteljesen vágyni a másikkal való összeolvadásra. Ez az az összetevő, amelyet nem igazán tudunk ésszel irányítani. Vagy odavagyunk valakiért, vagy nem. Az elköteleződés azonban szinte teljes egészében ésszel irányított komponens. Ha elköteleződünk a másik felé, akkor vállaljuk a vele való kapcsolatot, erőfeszítéseket teszünk annak fenntartására és a másik hosszú távon is számíthat ránk. Lehet az ember rettentő szerelmes, mégis ütközhet akadályokba az elköteleződés. Például, ha az egyik fél házas, és nem tudja meghozni azt az elhatározást, hogy elváljon és elköteleződjön új szerelme felé. Az elmélet ezt a fajta szerelmet, vagyis amikor az intimitás és a szenvedély magas foka is megfigyelhető, ám nincs elköteleződés, romantikus szerelemnek nevezi. Kérdés, mennyire romantikus is valójában egy ilyen gyakran rendkívül fájdalmas helyzetben lenni. Persze, lehet romantikus szerelem egy jövendő elkötelezett kapcsolat kezdeti szakasza is. Hiszen tulajdonképpen minden beteljesült szerelem úgy kezdődik, hogy valaki nagyon megtetszik nekünk, érzelmileg és szexuálisan is egyre vonóbbá válik számunkra, aztán megjelenik az intimitás, majd ezt követi az elköteleződés. Az első pillanatokban még nem lehet megmondani, beteljesül-e a kapcsolat.
Az is lehet, hogy a szenvedély mellett az intimitás sem jelenik meg. Ilyenkor beszélhetünk bolond szerelemről, amelyet csak a szenvedély hajt. A csak ezen az összetevő alapuló kapcsolatok gyakran kérészéletűek, leginkább csak egy rövid, intenzív szexuális viszonyra korlátozódnak. Na, de mi van akkor, ha elköteleződés is társul hozzá? Erre mondhatjuk, hogy elég ostoba döntés, azaz ostoba szerelem az elmélet szerint. Természetesen ezt nem úgy kell érteni, hogy csak a buta emberek létesítenek így kapcsolatokat, a kifejezés inkább meggondolatlanságra, forró fejűségre utal. Tipikus példa erre a sztárok által egy hét ismereteség után kötött házasság, ami aztán két nap múlva véget is ér. A két fél között ilyen rövid idő alatt nem alakulhatott ki intimitás, tulajdonképpen alig ismerték egymást, amikor elköteleződtek a másik felé. Nem csoda, hogy a megismerés aztán hideg zuhanyként hatott rájuk.
Szaknyelven kognitív összetevőnek nevezzük az elköteleződést, amelyet tudatosan és ésszel irányíthatunk. A legfontosabb pedig az benne, hogy gyakorlása áldozatokkal is jár, amellett, hogy nem elég egyszer dönteni róla, egy évekig, évtizedekig vagy éppen élethosszig tartó kapcsolat alatt akár komoly erőfeszítéseket igényel, hogy képesek legyünk elkötelezettek maradni a másik felé. Ugyanakkor nem beszélhetünk kiegyensúlyozott kapcsolatról akkor sem, ha kizárólag az elköteleződés tartja össze a feleket. Ezt kihűlt vagy üres szerelemnek nevezzük, és leginkább érdekházasságok esetében vagy olyankor figyelhetjük meg, ha egy hosszú házasságban visszahozhatatlanul kihűlt a szenvedély és megszűnt az intimitás iránti igény – vagyis amikor a két fél között már nincsenek mély beszélgetések, talán azt sem tudják, mit csinál a szabadidejében a másik, és a szex is hiányzik -, mégis együtt maradnak, nem válnak el, és akár nyaralni is vagy családi ebédekre is ugyanúgy járhatnak, mint egy tökéletes pár. Ennél gyakoribb a társszerelem, amikor a szenvedély hűl ki, de az elköteleződés és az intimitás megmarad. Ez többé-kevésbé mindig megfigyelhető hosszú évek óta együtt élő párok esetében, és odafigyeléssel újra föl lehet szítani a szenvedélyt. Egy kicsit megfordul ilyenkor a helyzet: míg egy kapcsolat elején az elköteleződés a legnehezebb döntés, és az igényli az erőfeszítést, addig egy több évtizedes kapcsolatban a párok tagjai talán már el sem tudják képzelni az életüket egymás nélkül, ám lehet, hogy sosem bújnak ágyba. Természetesen ez az elmélet sem terjed ki mindenre, hiszen léteznek aszexuális emberek, akik megfelelnek a beteljesült vagy tökéletes szerelem minden kritériumának, mégsem élnek szexuális életet. Itt viszont fontos, hogy ez már a kapcsolat kezdete óta így van, és másokra sem vágynak szexuálisan.
A tökéletes nagyon ritka
Még ha ismerjük is a beteljesült szerelem érzését, amikor mind az intimitás, mind a szenvedély, mint az elköteleződés magas fokon van, tudjuk azt is, hogy ez az állapot ritkán tartható fenn évekig. Nem is kell hát, hogy ez legyen az egyetlen etalon. Arra azonban jó az elmélet, hogy megértsük, mindhárom összetevő fontos és oda kell figyelni arra, hogy ne hanyagoljuk el egyiket sem. Egy szerelem különböző szakaszaiban különböző problémákkal szembesülhetünk, mi is változunk, partnerünk is változik, és az is okozhat nézeteltérést, ha a pár két tagja nem pont ugyanúgy érez a másik iránt. Lehetséges például, hogy az egyik fél már teljesen elköteleződött, míg a másiknál ehhez több időre van szüksége, és a szenvedély is előbb hűlhet ki az egyik félnél, mint párjánál. Ezeket az eltérő szinteket is tudni kell kezelni, és a lehetőségekhez mérten közös nevezőre jutni. Ha az intimitás megszűnik vagy ki sem alakul egy érzelmi kapcsolatban, a már általában megnyomja a vészcsengőt, hiszen anélkül valódi szeretetkapcsolatról nem is lehet beszélni. Még az alacsony szenvedéllyel és elköteleződéssel jellemezhető baráti szeretet sem létezik az intimitás magas foka nélkül. Sternberg elméletének nagy erénye, hogy fölhívja a figyelmet a szerelmi és szeretekapcsolatok három nagyon fontos komponensére. Érdemes átgondolnod, életed során ki iránt hogyan éreztél, mi befolyásolta, ha az egyik összetevő gyengült vagy eltűnt, netán sohasem jött létre. Ebből nagyon sokat megtudhatsz önmagadról, intimitásra való képességedről, elköteleződési hajlandóságodról, arról, hogy mit vársz el a másiktól, mi az, amiben nem tudsz kompromisszumot kötni.
A cikk eredetileg a GLAMOUR 2016. októberi lapszámában jelent meg.
glamour, Hirmagazin.eu
