A vízminőség továbbra is aggodalomra ad okot a párizsi olimpia szervezőinek.
A folyónak fontos szerepet szánnak a július 26-án kezdődő játékokon: ide tervezik a megnyitó ünnepséget, hat kilométer hosszan, a küldöttségeket uszályokon szállítva – valamint a triatlonisták és a nyíltvízi úszók is a Szajnában versenyeznének. Már ha ezt a víz minősége lehetővé teszi.
A probléma nem új keletű. Tavaly augusztus elején a nyíltvízi úszók világkupa-küzdelmeinek párizsi állomását kellett lefújni, miután a nagyobb esőzések hatására a Szajna szennyezettsége elérte azt a szintet, amiben már nem rendezhetnek versenyeket. A nemzetközi úszószövetség már akkor B tervet sürgetett. Ezt követően augusztus végén is a megengedettnél jóval magasabb baktériumszintet mutattak ki a paratriatlon tesztversenye előtt, ezért azt szintén törölték, elővigyázatosságból és a sportolók egészségének védelme érdekében .
A vízminőség azóta sem javult a várt ütemben, a várakozások ellenére még mindig nem sikerült elfogadható szintet elérni. A 2015 és 2023 között elvégzett mérések, amelyeket a párizsi városháza adott ki AFP-nek, jelentős ingadozásokat mutatnak a nyári időszakban, több csúcsot is mutatva az Escherichia coli baktérium koncentrációjában.
Az európai fürdővízirányelv szerinti sztenderdeket figyelembe véve, 2023-ban a 14 párizsi vízmintavételi pont közül egyik sem érte el a megfelelő minőségi szintet, főként június és szeptember között, ami sok kérdést vet fel az olimpiával kapcsolatban. Az E. coli koncentrációja minden ponton meghaladta a megengedett maximális szintet. Ugyanez volt igaz, bár kisebb mértékben, az Enterococcus faecalisra is, egy másik organizmusra, amely az emberek és más emlősök gyomor-bélrendszerében él, és amely az egészségre káros lehet. Ez utóbbi baktérium két ponton, az Ivry hídnál és a Garigliano hídnál kismértékben meghaladta az előírt küszöbértéket. Egy évvel korábban az elemzések szerint Párizs belvárosának három mérési pontján elégséges szinten állt a két baktérium értéke, mielőtt 2023-ban romlani kezdtek a mutatók.
Paul Kennouche, a párizsi vízminőségi részleg vezetője azt emelte ki, hogy az önkormányzat által vizsgált nyolc fő pont közül hatnál javult a minőség, kettőnél pedig stagnált – ám egyik sem éri el az európai irányelv szerint elvárt szintet.
Az olimpia szervezői bíznak a megoldásban. Ennek érdekében több projekt van folyamatban, amelyek célja a csatornahálózat tárolókapacitásának növelése, és ezáltal a folyóba bocsátott szennyvíz korlátozása. Emellett épül az Austerlitz víztározó, amely a Szajna vizének tárolására és kezelésére szolgál.
A heves esőzések még szintén bekavarhatnak, így ugyanis tisztítatlan víz, az eső és a szennyvíz keveréke kerülhet a folyóba, megemelve a baktériumszinteket. Ezért szóba kerülhet a triatlon- vagy nyílt vízi úszóversenyek elhalasztása csapadékmentes napokra, ám ennek kivitelezése egy olimpia kellős közepén sok kockázatot rejt. A másik lehetőség, ha a franciák a Szajna helyett egy másik, kevésbé szennyezett folyóban vagy akár tengeren tartanák meg a döntőket ؘ– amiről egyelőre hallani sem akarnak.
Az olimpia előtt már nem tudják kipróbálni a versenyhelyszínt az úszók. A friss világbajnok Rasovszky Kristóf edzője, Szokolai László korábban az InfoRádiónak azt mondta, olyan nagy a Szajna hajóforgalma, hogy nem lehet benne úszni, csak az olimpiai versenyek idejére zárják majd le. Arról is beszélt, hogy a Szajna a Dunától keskenyebb, viszont a víz sebessége egy kicsit kisebb, „ha az ember modellezni próbálja ezt, akkor 3-4 kilométer per órával mozgó folyóvízben kell úszni ahhoz, hogy hasonló érzés legyen az úszónak, mint ami majd ott vár rá”. Versenyeztek már folyóban, de az a tervük, hogy itthoni vizekben még gyakorolják majd, csak ez sem egyszerű feladat.
Legutóbb 2016-ban a riói olimpián számoltak be hasonlóan rossz helyzetről: a Guanabara-öbölben magas volt a szennyvízből származó vírusok és baktériumok koncentrációja, egy német vitorlázó egy tesztversenyen rosszul is lett, antibiotikumos kezelésre szorult. Egy hónappal az olimpia előtt a nyílt vízi úszók helyszínén emberi maradványokat is találtak, később Risztov Éva viccelődött is azzal, hogy úszás közben nem bukkant rá a többi testrészre.
Az E. coli
Az Escherichia coli baktérium különböző törzsei az ember élettani bélflórájának részét képezik, részt vesznek a szervezet működéséhez szükséges folyamatokban, egyes vitaminok termelésében, és gátolják a kórokozó mikroorganizmusok elszaporodását. Vannak azonban olyan törzsek is, amelyek kívülről a szervezetbe jutva bélrendszeri gyulladást váltanak ki, és akár súlyos szövődményeket okoznak. A tünetek közé tartozik a hirtelen jelentkező hasmenés, a hasi görcsök és kellemetlenségérzés, hányinger és hányás, ritkán magas láz.
