Az együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem, a japán Kyotói Egyetem és az amerikai Yale Egyetem vesz részt. A program fókuszában a gyors vakcinafejlesztés és a járványügyi intézkedések gyors kidolgozása áll, hogy egy esetleges járvány esetén a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban válaszoljunk.
A matematikus Röst Gergely, a projekt vezetője hangsúlyozza, hogy a tudósok a gyors válaszadás érdekében a kutatások, modellezések és előrejelzések folyamatát szeretnék gyorsítani. A cél, hogy a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján előre meghatározott stratégiákat dolgozzanak ki, még mielőtt megérkezik a vakcina, így a válaszlépéseket azonnal alkalmazni tudják.
A kutatás három szakaszra bontható: először az új betegség paramétereinek becslése történik, majd a matematikusok modellezik a járvány lefolyását, végül az epidemiológusok dolgoznak ki protokollokat és ajánlásokat. A három szakasz hatékony összekapcsolásával igyekeznek még a járvány kezdetén gyors válaszokat és terveket adni. A program egyik nagy célja, hogy felgyorsítsák ezen tudományos fázisokat, hogy gyorsabban lehessen hatékony válaszokat adni.
A program különlegessége abban rejlik, hogy nemcsak az eddig ismert és előre kalkulálható járványokkal kíván foglalkozni, hanem az „X-betegségre”, az ismeretlen jövőbeli járványokra is felkészül. A kutatók igyekeznek különböző szcenáriókra készülni, hogy minél hamarabb választhassanak a lehetséges válaszlépések közül. A projekt részeként egy prioritási lista is létezik a lehetséges veszélyekkel kapcsolatban, bár konkrétan nem lehet tudni, mi okozhatja a következő világjárványt.
Ez a kutatási program rendkívül fontos lépést jelent a világjárványok hatékonyabb kezelésében és gyorsabb reagálásában, miközben újfajta előrejelzési modellek kidolgozására is lehetőséget ad.
