Sokan azt gondolják a csendháborítás tényállása egy egyszerűen megítélhető dolog, hiszen ha valaki a törvény által megállapított decibelhatárokat túllépve zajong, az szabálysértést követ el. De mint a legtöbb esetben, itt is elmondható, hogy az ördög a részletekben rejlik.
Az értékhatárok megállapításánál több dolgot is figyelembe kell venni – hívta fel a figyelmet a Jog365 szakértője. Egyrészt lényeges elem, hogy milyen környezetben történik a zajongás, ugyanis más értékhatárok vonatkoznak az üdülőterületekre, a kisvárosias-falusias területekre és más a nagyvárosias beépítésű területekre, megint más a gazdasági területekre.
Az sem mindegy, hogy miből származik a kellemetlen zaj, mivel más szabályozás vonatkozik a szabadidős tevékenységből származó zajokra, más a közlekedésből eredő hangokra és megint más, ha építkezések keltette hanghatás a zavarás kiváltó oka.
A lakossági zajszabályozás szempontjából talán a legfontosabb értékek, miszerint kisvárosias környezetben és faluban található belterületeken 6 és 22 óra között 50 dB, 22 órától reggel 6-ig 40 dB a határ, míg ez az érték egy nagyvárosban napközben 55, éjszaka pedig 45 dB.
Aki hosszasan szeretne bogarászni az értékhatárok között, az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tud utánanézni, hogy az adott területre milyen szabályozás vonatkozik. A fenti rendelet áttekintése azonban nem ad teljes képet a csendháborítás kérdéskörében.
Az egyes önkormányzatok ugyanis saját szabályokat állíthatnak fel a csend megtartása érdekében- amennyiben erről rendeletet hoznak – így például nem ritka, hogy az egyes településeken eltérően szabályozzák, hogy mikor lehet füvet nyírni, építési munkákat végezni, vagy csak úgy általában bulizni. Ez az oka többek között annak, hogy például egyes budapesti kerületekben eltérő nyitvatartása van a vendéglátóipari egységeknek, valamint azok teraszainak.
Ha áttekintettük az országos és helyi rendeleteket is, még mindig fennáll a lehetősége annak, hogy az adott lakóközösség speciális szabályokat hoz a béke megtartása érdekében. Ilyenek például a társasházi házirendek, ahol nem ritka, hogy az egyes elektronikai eszközök használatát is korlátozzák, például azt, hogy egy papírvékony falú panelházban, ne lehessen hajnali háromkor porszívózni.
Nyilván mindig lesznek olyanok, akik a közösségi együttélés szabályait be nem tartva, nem veszik figyelembe azt, hogy mások esetleg pihennének és megszegik a rá vonatkozó szabályokat.
A csendháborítás szabálysértési tényállás, így aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. – Fejtette ki dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 ügyvédpartnere. A csendháborítás felszámolása miatt elsősorban a rendőrség tehet lépeseket, de a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
A helyszíni bírság összege hatezerötszáz forinttól hatvanötezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén kilencvenezer forintig terjedhet, míg a pénzbírság maximuma akár kettőszázezer forint is lehet.
A csendháborítás az esetek nagy többségében orvosolható a rendőrök kihívásával, arra azonban számítani kell, hogy elsőkörben a hatóság csak felszólítja a hangoskodókat, hogy csökkentsék a zajszintet.
Amennyiben ez nem történik meg és további zavarás valósul meg, akkor a hatóságokat ismételten értesíteni szükséges és általában a rendőrség második megjelenésével már hathatósabb intézkedések valósulnak meg, mint például a bírság kiszabása vagy a házigazda őrizetbe vétele.
Nyilván mindenki maga dönti el, hogy milyen viszonyban akar élni a szomszédaival, de álláspontunk szerint a békés együttélésbe beletartozik a kompromisszumra törekvés is. Nem feltétlenül célravezető rendőrt hívni, ha a szomszédunkban évente egy-két alkalommal kicsit hangosabbra sikerül a mulatság, mint az szabályos lenne, a másik oldalról pedig törekedni kell arra, hogy a békésen pihenő szomszédokat szükségtelen módon ne zavarjuk.
Ha a probléma nem egyszeri, hanem rendeszeresen visszatérő, akkor akár birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető a jegyzőnél, valamint szükség esetén peres eljárás is.
Amire szintén érdemes odafigyelni, az a fokozatosság, tehát elsőnek érdemes személyesen jelezni a problémát mielőtt a hatóságokhoz fordulunk.
