Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek példája és hűsége erősítette a későbbi nemzedékek magyarjaiban azt az elszánást és hitet, hogy a szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodnunk kell – jelentette ki a köztársasági elnök szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén, Répásy Mihály honvédtábornok sírjánál.
Áder János az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulója alkalmából tartott ünnepségen azt mondta, 1848-49 szabadságvágya a magyarok lelkében, gondolataiban és értékrendjében olyan erős alapra épült, hogy soha többé nem tudta lerombolni egyetlen korszak sem.
Kemecsén, ahol a magyar honvédsereg tábornoka szülőföldjére hazatérve örök nyugodalomra lelt, és Magyarországon mindenütt, minden március 15-én és minden október 6-án ki kell mondani, hogy az aradi tizenhárom vértanú, Batthyány Lajos, Répásy Mihály és még nagyon sokak áldozata nem volt hiábavaló – hangsúlyozta beszédében az államfő.
A honvédtábornok és a forradalom és szabadságharc kemecsei hőseinek tiszteletére állított emlékműnél a köztársasági elnök Eötvös Józsefnek, az első felelős magyar kormány kultuszminiszterének szavait idézve hangsúlyozta: bármit, amit egy nemzet létrehozni képes, azt csak sokak együttes akarata, összeadott munkája, küzdeni tudása és helytállása építheti erősre és időt állóra.
“Neves és névtelen hősök, ismertek és ismeretlenek, fegyverrel és fegyvertelenül harcolók, hangos szóval és néma ragaszkodással hűségesek. Igazságot kimondó politikusok, életüket feláldozni kész katonák, reményt adó tanítók, költők és lelkészek, bátor újságírók, kokárdát viselő polgárok, nemzetőrök, beteget ápolók és csöndesen imádkozók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetében mind ott voltak” – fogalmazott.
Áder János a kemecsei születésű honvédtábornok életére és karrierjére kitérve kifejtette: Répásy kiválóan képzett és szorgalmas katonaként gyorsan haladt a katonai ranglétrán. Előbb a bécsi magyar királyi testőrségben szolgált, majd 1846-ban a 6. huszárezred törzstisztje lett. 1848-ban, az önálló magyar honvédsereg felállításának hírére azonban választania kellett az uralkodó és a magyar nép, a királynak tett eskü és a magyar szabadság között. Répásy tudta, hogy a hűség a hazáé minden előtt – hangsúlyozta az államfő.
Kiemelte, hogy a tábornok Pákozdnál már a magyar sereg balszárnyát vezette a Jellasicsot feltartóztató, győztes csatában, Schwechatnál pedig komoly érdemeket szerzett a visszavonuló magyar csapatok szakszerű védelmében, ezt követően a szervezés lett a fő feladata. Fegyelmezett katona volt, nem hajszolta a hírnevet, a szolgálatban találta meg hivatását, alárendeltjei bíztak benne, kedvelték rendíthetetlen nyugalma, béketűrése, a szigorúságban is megmutatkozó embersége, jóindulata és humora miatt, tiszttársai elismerték teljesítményét – jellemezte a tábornokot Áder János.
Répásy Mihály volt az egyetlen honvédtábornok, aki nem érte meg a szabadságharc vereségét. Áder János beszédében erről szólva azt mondta: Répásy 1849 nyarán a Szegeden pusztító kolerajárványnak esett áldozatául, utolsó útjára rengeteg honvéd, a magyar kormány és a hadvezetés tagjai kísérték el, sírjánál Kossuth Lajos mondott gyászbeszédet.
Senki sem tudhatta a szegedi temetőkertben, hogy “néma siratók, el nem mondott gyászbeszédek” napjai közelegnek, azaz a megtorló hatalom Aradon a magyar honvédsereg tisztjeit, honvédek és civilek százait küldi kivégzőosztag elé vagy bitófára – mondta a köztársasági elnök. Szavai szerint Szegeden még nem a magyar szabadságot temették, csak annak hű fiát, Répásy Mihályt, aki – ha nem ragadja el a kolera – a szabadságharc többi hőséhez hasonlóan a kivégzőosztag előtt végezte volna.
Kemecse önkormányzata 2006-ban kezdeményezte Répásy Mihály újratemetését, amelyet 2007. március 14-én tartottak meg szülővárosában. Azóta minden évben katonai tiszteletadással emlékeznek meg róla a Kegyeleti parkban.
Az ünnepség végén Áder János több megyei politikus és hivatalvezető jelenlétében elhelyezte az emlékezés koszorúját Répásy Mihály sírjánál.
Forrás: MTI