Az első vitorlásversenyt 1661 szeptemberében rendezték: II. Károly angol király versenyre hívta ki a yorki herceget, a Temzén Greenwich és Gravesend közötti 23 mérföldes versenyt az angol király nyerte. A sportvitorlázás a 19. század végén vált népszerű sporttá.
Az Angliából elterjedt sportvitorlázásnak királyi követője volt I. Péter orosz cár és I. Frigyes porosz király is. Nagy Péter 1718-ban alapította az első orosz vitorlásklubot, és 141 jachtot ajándékozott a klub tagjainak. A gőzhajók megjelenésével az addigi áru- és utasszállító nagyvitorlások eltűntek a tengerekről, és a kisebb vitorlásokat hobbi- és sportcélokra kezdték használni a tengerpar-tokon és a tavakon.
Épp ezek a változások adtak újabb lendületet a vitorlások gyors fejlődésének. Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon még 20 méteres és
40 tonnás hajók is versenyeztek. Az olimpiák egyik legtöbb változása épp a vitorlázásban történt, a nagy hajókat felváltották a egyre kisebb és gyorsabb járművek.
1907-ben alakult meg a Nemzetközi Vitorlás Szövetség (International Yacht Racing Union, IYRU). A világ leghosszabb versenye pedig a Royal Naval Sailing Associaton, az útvonal Portsmouth–Jóreménység foka–Horn-fok–Portsmouth.
Sportvitorlázás Magyarországon
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázóegyesület működött. A legeredményesebb magyar tengeri versenyző Battyhány Ödön volt, kétszer lett első a Temze-torkolat előtti versenyeken, 1870-ben megnyerte a Csatorna-versenyt és az angol királynő három díjából kettőt hozott el, sportsikerei elismeréséül megválasztották a Royal Albert Yacht Club kapitányának.
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélra csak lassan terjedt el. Festetics Pál 1760-ban Fenékpusztán létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó, a Phönix, amelyet 1797. július 16-án avattak fel.
A vitorlázást itt, érdekes módon, egy gőzhajó indította be: gr. Széchenyi István hozatta a legendás Kisfaludyt a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlásversenyzést.
1867-ben létrejött a Balatoni Yacht Egylet, az alapszabály szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai a főúri, főnemesi osztály tagjai lehettek. A drága hajókat Angliából hozatták, ezek azonban hamar tönkrementek. 1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet, és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is.
A Balatonfüredre telepedett Young angol hajóépítő egymás után építette a jachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben létrejött a Stefánia Yach Egylet, ezt később Magyar Yach Klub-ra keresztelték át, és 1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlásklubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé. Mára már nincs olyan Balaton-parti település, ahol ne látnánk kiépítve vitorláskikötőket. A vitorlázás méltón éli aranykorát!
Forrás: debmedia;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
