December 3-án 120 éve alapították a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó szakosztályát.
Az FTC azóta 31 bajnoki címmel és 23 Magyar Kupa-sikerrel a hazai futball egyik legnépszerűbb és legeredményesebb csapatává vált.
Az egyetlen magyar alakulat, amely nemzetközi kupát – az 1965-ös Vásárvárosok Kupáját – tudott nyerni, és amely hazánk eddigi egyetlen aranylabdását, Albert Flóriánt adta. Idén a BL csoportkörében szurkolhatunk a zöld-fehéreknek, akik másodszor kerültek a főtáblára.
Magyarországon már az 1880-es években sorra alakultak a labdarúgó klubok. A Ferencvárosi Torna Club ötlete egy Mester utcai fiatalokból álló csapat fejéből pattant ki, Weisz István ügyvéd és a Prágából hazaérkező Gabrovitz Kornél vállalta, hogy régi barátaik és néhány mecénás – köztük Gráf József pékmestert és Springer Ferenc ügyvéd, országgyűlési képviselő – megnyerésével tornaegyletet alapítanak.
Közös összefogással 1899. május 3-án megalapították a Ferencvárosi Torna Clubot, elfogadták az alapszabályt és a klub jelmondatát: Erkölcs, Erő, Egyetértés.
Színeiket a nemzeti színek közül akarták választani, s mivel a korábban létrejött BTC már lefoglalta a piros-fehér színeket, a zöld-fehér mellett döntöttek.
Dr. Sárosi György (jobbról a 2.) az FTC–Sparta Praha labdarúgó mérkőzés előtt, 1947. szeptemberében. Sárosi 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett, ezzel a Fradi legeredményesebb játékosa. (Nemzeti Fotótár/Adorján Rezső)
Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1900. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. Az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni, ekkor a csapat 5-1-re legyőzte a Budapesti SC-t. A Fradi mérkőzéseit 1911 óta rendezik az Üllői úti pályán.
A Ferencváros és az Újpest összecsapásai már az 1930-as években rangadónak számítottak. A képen Albert Flórián kapura fejel az Újpesti Dózsa elleni, 2:0-ra megnyert mérkőzésen a Népstadionban, 1963. április 7-én. (Nemzeti Fotótár/Mikó László)
A régi stadion egészen 1971-ig szolgált az FTC otthonául, akkor lebontották az elavult lelátókat és megkezdődött egy új stadion építése, amelynek avatására a klub fennállásának 75. évfordulóján, 1974 májusában került sor.
A kilencvenes évek elején műanyag székekre cserélték a fapadoks lelátókat, ezzel 18 100 főre csökkent az Üllői úti stadion befogadóképessége, amely 2007-től Albert Flórián nevét viselte.
2013-ban elkészült a Ferencváros jelenlegi, az UEFA szigorú biztonsági és kényelmi előírásainak is megfelelő stadionja, a Groupama Arena, amely a zöld-fehérek új otthonául szolgál.
Albert Flórián kapura lő a Ferencváros-Egri Dózsa mérkőzésen a Népstadionban, 1969. április 30-án. A háttérből Szőke István és Branikovits László nézik az akció befejezését. A végeredmény 6:2 lett. (Nemzeti Fotótár/ Kovács Gyula)
Aranylabdás a város pereméről
A Ferencváros az 1930-as évek sikerei után, amikor négy bajnoki címet – köztük az 1931/32-es idényben máig egyedülálló módon 100 százalékos teljesítménnyel –, valamint két kupagyőzelmet szerzett a csapat, a hatvanas években élte második aranykorát. Legnagyobb kupasikerét 1965-ben érte el a klub, amikor megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (VVK), a mai Európa Liga elődjét. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésén át vezetett az út, majd
a Torinóban rendezett döntőben a Juventust győzte le a Fradi 1-0-ra, Fenyvesi Máté góljával.
A VVK 1967/68-as kiírásában ismét a döntőig meneteltek Albert Flóriánék, de az angol Leeds United ellen a döntőben 1–0-ra alulmaradtak. A korszak legendás csatársora volt az Albert, Rákosi, Karába, Varga, Fenyvesi ötös fogat, amely szinte számolatlanul ontotta a gólokat.
A France Football főszerkesztője, Max Urbini átadja az Aranylabdát Albert Flóriánnak (balra), 1967 legjobb játékosának a városligeti Gundel Étteremben 1968. május 4-én. (Nemzeti Fotótár/Szebellédy Géza)
Az FTC négy magyar bajnoki címet szerzett a hatvanas években (1962/63, 1964, 1967 és 1968). 1967-ben története 20. bajnoki elsőségét ünnepelte a zöld-fehér klub, méghozzá úgy, hogy 28 mérkőzésen keresztül veretlen maradt.
Ezekben az években élte fénykorát Albert Flórián, az első magyar aranylabdás is, aki 1967-ben érdemelte ki a France Football című szaklap elismerését.
Ekkor, 1961 és 1968 között játszott a csapatban a „szemtelenül tehetségesnek” tartott Varga Zoltán is, a csatár azonban a mexikóvárosi olimpia előtt disszidált, és legsikeresebb éveit az NSZK-ban és Hollandiában töltötte.
Jeleskedés a nemzetközi kupákban: a ’70-es évek
Az UEFA-kupa 1971/72-es idényben az elődöntőig jutott a magyar csapat, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek. A magyar bajnokságot csak egyszer tudta megnyerni a gárda (1976-ban), a Magyar Kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebb volt a Fradi, négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is megszerezték a serleget. Albert Flórián 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését a Ferencváros színeiben – és az aranylabdás legenda góllal búcsúzott.
A Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) veretlenül jutott döntőbe a Fradi 1975-ben, de az akkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult, a szovjetek 3–0-ra győztek.
Útkeresés után a BL főtábláján a Fradi
Remekül kezdte a nyolcvanas éveket a Ferencváros, öt esztendő után 1981-ben ismét a bajnoki győzelmet ünnepeltek az Üllő úton. A csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán 30 találattal a második legeredményesebb, azaz ezüstcipős lett.
Nyilasi Tibor (világos mezben) kapura tör a Ferencváros–Tatabánya NB I-es labdarugó mérkőzésen az Üllői úti pályán, 1981. október 4-én. A meccs végeredménye 5:1 lett. (Nemzeti Fotótár/ Németh Ferenc)
A következő években a sikerek elmaradtak, az 1984/85-ös szezon a Fradi addigi történetének leggyengébb szereplését hozta a 13. hellyel. Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.
Az 1990-es évek elején Nyilasi Tibor már edzőként irányította a zöld-fehéreket, és 1991-ben ezüstéremmel, illetve Magyar Kupa-győzelemmel nyitott.
Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült jól, azonban Fodor Imre és Wukovics László vezérletével tavasszal ismét csúcsra jutott a Ferencváros.
A Ferencváros 1994-es Szuperkupa-győztes csapata, amely 2:1-re nyert a Vác ellen augusztus 3-án a Népstadionban. Guggol (b-j): Zavadszky Gábor, Czéh László, Lipcsei Péter, Simon Tibor, Lisztes Krisztián, Telek András, Keller József. Áll: Kenneth Christiansen, Goran Kopunovic, Szeiler József, Szekeres Tamás, Hrutka János, ifj. Albert Flórián, Eugen Neagoe, Páling Zsolt. (Nemzeti Fotótár/Németh Ferenc)
A klub korábbi kiválósága, Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi, és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben 2–1) első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára.
1995. szeptember 13-án, az első BL- mérkőzésén a svájci Grasshopperst idegenben verték 3–0-ra a zöld-fehérek Lisztes Krisztián egy, illetve Vincze Ottó két góljával,
több hasonló siker azonban nem jutott a Fradinak.
Lisztes Krisztián kapura tör Nestor Subiat mellett a Ferencváros–Grasshoppers Bajnokok Ligája mérkőzésen az Üllői úti stadionban, 1995. november 22-én. A végeredmény 3:3 lett. (Nemzeti Fotótár/Földi Imre)
Kirándulás a másodosztályba
A 2000-es évek közepére elillantak az 1995-ös BL-szereplés pozitív hozadékai, köztük az a lelkesedés, amikor egy egész ország szurkolt a Fradi sikeréért. Ennél is súlyosabb veszteség volt azonban, hogy a klub vezetése nem tudott élni a lehetőségekkel.
A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete tarthatatlanná vált, és a szebb napokat látott futballcsapat 2006-ban – fennállása során először – kiesett az NB I-ből.
A csapat pironkodó ultrái nem így tervezték, de a Fradi három szezont volt kénytelen a másodosztályban tölteni, mire 2009-ben visszaküzdötte magát az élvonalba.
Ekkor kezdődött el az az építkezés, amely egy évtizeddel később visszarepítette az élvonalba a Ferencvárost. Egy magyar befektetői csoport 2011. március 30-án jelképes egy euróért visszavásárolta a futballcsapatot a Kevin McCabe vezette angol tulajdonosi gárdától. A 2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra, és elindulhatott az Európa Liga 2011/12-es szezonjában. Az FTC 2016-ban ismét megszerezte a magyar bajnoki címet, és ezt a sikert a 2018/19-es és a 2019/20-as szezonban is megismételte.
Mindennek köszönhetően a Ferencváros ismét ott lehet a Bajnokok Ligája 2020/21-es kiírásának csoportkörében olyan patinás klubok mellett, mint az FC Barcelona, a Juventus vagy a Dinamo Kijev.
Lasha Dvali és Miha Blazic, a Ferencváros, valamint Riqui Puig (középen), a Barcelona játékosa a Bajnokok Ligája csoportkörének ötödik fordulójában játszott Ferencváros–FC Barcelona mérkőzésen a Puskás Arénában 2020. december 2-án. (MTI/Szigetváry Zsolt)
És bár a Barcelona szerda esi 3–0-s budapesti győzeleme azt jelenti, hogy a Ferencváros egy pontjával a csoport negyedik helyére szorult, ma már biztosan tudják a csapat szurkolói: a „Fradi-sas” szárnyát megtépázni lehet, de a szárnyaláshoz kellő tollakat kitépni nem.
hirado
