A sámán hitvilág alapjai
Források után kutatva, és lelve, egy csodálatos világ tárult fel a sámánság hitvilága előttem, amelyet most megosztok önökkel. őseim előtt rovom le tiszteletem azzal, hogy megpróbálom összegyűjtve a teljesség igénye nélkül életüket, bemutatni. Eldugott könyvtárak mélyén még fellelhetőek azok a munkák, amelyeket nehéz és fáradságos munkával gyűjtöttek össze kutatók, a régmúltról. Hála nekik, hogy ez réges-régen, megtörténhetett.
Mindenki előtt bizonyított tény, hogy a magyaroknak bizony nagyon messzire nyúlnak a gyökerei, egészen az Urál-Altáj, és Szibéria vidékéig, de eredet mondáinkban MÉNRÓT ősapánk és ENÉHNEK ősanyánk még Perzsiáig is elmerészkedett.
Ha csak az Urál-Altáji és szibériai rokonainkat vizsgáljuk, voltak közöttük: finnugorok, vojtjákok, cseremiszek, vogulok, mongolok, törökök, tunguzok, kamcsaládok, lappok, korjákok, csukcsok, mordvák, osztjákok, jurak-szamojédek. Ezeknek a népeknek megmaradtak azok a forrásaik, amelyekre bizony nagyon érdemes, és kell is odafigyelni.
Minekutána valamikor régen, együtt éltünk, a szokásaink, és a hitvilágunk is egy tőről fakadt. A fent említett népeknél a napimádás, az egy istenhit, és a sámánizmus volt a fő vallás. A nagy hittérítés korszakában ezt nagyon ördöginek tartották, és minden eszközzel irtották is, de a történelmi tényeket elferdíteni nem lehet.
Mivel a fő téma most a sámán hitvilág, nézzük, miről is szól a fáma?
A sámánhiten, egy vallásformát kell érteni.
A sámánokat, táltosoknak vagy tátosoknak hívták.
Az Urál-Altáji népek Bő vagy KÁM néven emlegetik a sámánjaikat. A táltos pap, egy bűvös látó, aki egy idegen számára rendkívül furcsa szertartás keretein belül révületbe esik és jövendöl. Ebben az állapotában ismeri a múltat és a jövőt, csodálatos, néha félelmetesnek tűnő dolgokat, eseményeket mond el a hozzá fordulóknak.
A fő tevékenységük a gyógyítás. ők voltak ezeknek a népeknek az orvosai, gyógyítói.
Hitük szerint a sámánságot megtanulni nem lehet. Isten választja ki a sámánt erre a nehéz, de rendkívül megtisztelő küldetésre. A sámánok általában foggal születnek, és nagyon sok esetben hat ujjuk van egy-egy kezükön, de néha a lábukon is. Különleges megjelenésűek voltak, ruházatukra nézve is. Szokatlan feltűnő fejrevalót, lábbelit viseltek. Kezükben minden esetben egy egyfenekű dobot tartottak. A dobot állandóan verve, megállás nélkül táncoltak és énekelni kezdtek. Ezzel a rituális szertartással vette kezdetét a sámán égi világokban való utazása.
A dobolás az ének és a tánc, egészen az extázisig fokozódott. Amint felocsúdott a sámán ebből a transzállapotból, közölte a szellemek üzenetét a jelenlévőkkel. A sámánok, a táltosok, minden népnél egy nagyon pici eltéréssel, mind ugyanarról a csodálatos égi világról beszélnek, amely a következőképpen néz ki:
A föld felé borulnak az egek. Több ég sorakozik egymás fölött. Számuk HÉT, vagy KILENC. ( a misztikában vagy a kabbalában jártas olvasónak ez az állítás, bizonyára ismerős), bár az altáji törökök hagyományai, tizenkettő, tizenhat, sőt tizenhét, égről is számot adnak.
A sámánok szerint nem egy föld van, hanem három. Ezeket nevezik világoknak. Van egy felső, egy középső és egy alsó világ. A lények tevékenységének színhelyei, lakóhelyei a világok.
A felső világ az egek fölött foglal helyet, bejárata a SARKCSILLAG, ezért a sarkcsillagot az égbolt nyílásának nevezik.
A felső világ a föld mása, csak tökéletesebb. Az alsó világ a középső, vagyis a föld alatt terül el. Bejáratai egyenes nyílások a föld színén vagy a vizek fenekén. Ez a világ is a mi földünk mása, és az ottani emberek éppen úgy nem látják a közéjük került földi embert, mint a felső világ lakói, csupán a sámán a Nagy Sámán képes felismerni. Ez a világkép függőleges.
Az evenki sámánok mindezt, vízszintesen látják.
ők a felső világot „reggelinek” az alsót pedig, „éjszakainak” nevezik. Közöttük van a középső világ. A három világot hatalmas folyó köti össze, amely a keleti világból folyik az északiba. Az előbbiben örök sötétség és hideg honol, nincs élet, és minden fekete.
Vannak sámánok, akik azt állítják, hogy ez a vidék még a világfolyó forrásvidékénél is távolabb terül el, hét égen, vagy felhőn kell átvergődnie annak, aki oda akar jutni. Ebbe a világba csak sámánok juthatnak el. Itt él a Fő GAZDASZELLEM, a sámán tanítója.
A világfolyón a sámánok szerint, hét, sőt kilenc vízesés van. A legutolsó, mely után a torkolat következik a legnagyobb. Ide csak egy-két sámán tud eljutni. Hallatlanul veszélyes ezen a vízesésen átjutni. A legtöbb sámán ott pusztul. Éppen ezért sámánkodáskor, csak a harmadik vagy a negyedik vízesésig mennek csak el.
A legnagyobb jelentősége a sámánhitben a VILÁGFÁNAK van!
Ez az óriási fa az alsó világban gyökerezik, csúcsa a felső világba ér, törzsének közepén pedig a középső világ, a mi földünk helyezkedik el. ( lásd: népmesék, mondák, regék, mítoszok). A Világfa bevonult a nemzettségek jelkép rendszerébe, jelentősége van a sámánavatás szertartásában és egyéb cselekményekben.
A sámáni világkép alapvető része.
Azt is mondhatnánk, hogy afféle „ÉLETFA”, mintegy vezérfonala az emberi életnek. A Világfa motívuma Ázsia középső és északi területén, szinte mindenütt megtalálható. A szibériai jakutok például úgy hiszik, hogy egy „NYOLCÁGÚ fa emelkedik ki a föld ARANYKÖLDÖKÉBőL”, és magasodik az égig. Az első ember ezen a nyolcágú fán jött a világra egy olyan asszony szoptatta, kinek teste félig látszott ki a fából.
A goldik és dolgmanok pedig úgy vélik, hogy születésüket megelőzően a kisgyermekek lelke madárként üldögél a Világfa ágain.
A Világfa képzete a skandináv mitológiában is előfordul: YGGDRASIL volt a Szent Kőrisfa, amely beárnyékolta az egész mindenséget, gyökerével és törzsével egyesítve a Mennyet, Földet, és az Alsó világot.
Az oszmán-törökök Életfáról beszélnek, melynek millió levele egy-egy emberi sorsot rejt. Valahányszor meghal valaki, egy levél lehull a fáról.
Az Életfa központi témája a Kabbalának is.
A kabbalistának szintúgy, mint a sámánnak fő célja az Isten megismerése, így bizonyos értelemben felfogható ez a megismerés egy jelenkori sámánizmusnak.
A Világfa része a dajak mitológiának is, ahol annak hét ága van és „égbe vezető útként szolgál a holtak szellemeinek, és az indonéz sámánok hasonlóképpen felmásznak a kozmikus fára, hogy visszahozzák a betegek elveszett lelkét.
A sámánhitű népek, mind hiszik és vallják, hogy minden betegséget, jót és rosszat az emberek számára láthatatlan szellemeknek lehet tulajdonítani. Azt mondják, hogy mindennek, ami csak létezik, szelleme van. Ezek a szellemek az irányítói a dolgoknak eseményeknek. Hatalmukban áll a sámánoknak velük beszélni, tanácsot, segítséget kérni tőlük. A válasz mindig meg is érkezik, amikor a révülésből a sámán visszatér a földre.
A sámánhitet, még nagyon sok oldalról lehet és kell is vizsgálni, kutatni. Így juthatunk lépésről lépésre afelé, hogy egy egységes világképet kapjunk gyökereinkről, eredetünkről, amely a messzi múltba nyúlnak, és Maja fátylába öltözve hordozzák a titkot, amelyet meg kell fejtenünk.
Forrás: holvolt.gportal.hu; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: I ker. A sámán hitvilág alapjai
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
