A testmozgás mind megelőző, mind javító hatással rendelkezik a mozgásrendszer megbetegedéseinél: porckopásnál, a gerincoszlop elváltozásainál, gyulladásos-reumatikus betegségeknél.
Tanulmányok támasztják alá, hogy a krónikus, nem gyulladásos fájdalom szindrómájában szenvedő betegek több mint felénél a rendszeres mozgás a fájdalmak jelentős és tartós enyhüléséhez vezet. Ezáltal gyakran a fájdalomcsillapító gyógyszereken is spórolhatunk.
Mítoszok és tények
Mítosz: „A reumás betegeknek kímélniük kell magukat, és lehetőleg nem szabad mozogniuk.”
Tény: A reumatikus megbetegedések többnyire a mozgásrendszert érintik. Mégis hiba lenne az ízületeket és az izmokat a lehető legjobban kímélni. Ellenkezőleg: a rendszeres mozgás alap, és ennél a fajta betegségnél az egyik legfontosabb kezelés.
Mítosz: „Amióta beteg vagyok, nem megy a sportolás.”
Tény: A reumatikus betegség következményeként a mozgáskorlátozottság miatt előfordulhat, hogy a megszokott sportágat már nem tudjuk a szokásos módon folytatni. Gyakran azonban a mozdulatok kis módosításaival vagy néhány trükkel új lehetőségeket találhatunk, hogy tovább űzhessük ugyanazt a sportot.
Mítosz: „Szívesen sportolnék, de nincs rá lehetőségem.”
Tény: Nincs olyan helyzet, amikor a mozgás valamilyen formája ne volna lehetséges! Történhet ez gyógytorna vagy egyéb fizioterápiás gyakorlatok formájában.
A fájdalom ördögi köre
Minden fizikai fájdalomérzet izomfeszüléshez vezet. Ez az izomrostok tartós kontrakcióját jelenti, amely az izomzat csökkent vérellátásához vezethet, és így tovább rosszabbodik a fájdalom. Ezt gyakran tetézi a kímélő testtartás. A fájdalmas testtájak még kevésbé mozognak, illetve aktiválódnak. Ez további feszülésekhez és csökkent keringéshez vezet, növekvő fájdalommal. A kör bezárult. A legfontosabb cél tehát mind a degeneratív (pl. artrózis), mind a gyulladásos-reumatikus (pl. reumatoid artritisz) betegségeknél a mozgékonyság javítása és megőrzése.
Válaszok a legfontosabb kérdésekre
Sporttal kiváltható egy akut roham?
Sok reumás attól fél, hogy a sporttal egy akut rohamot vált ki a betegségében. Többnyire azonban épp az ellenkezőjéről van szó: az ésszerűen végzett testmozgás az általános állapot javításával a rohamok gyakoriságának csökkenéséhez vezet. Ráadásul, ha rohamok lépnek fel, ezek gyakran nem olyan erősek, mint a teljesen edzetlen betegeknél.
Sportolhatok akut roham esetén?
Hirtelen fellépő ízületi gyulladás esetén a kímélés álljon első helyen. Általánosságban azonban az ízületeket gyulladásos rohamban is kell mozgatni lassan, hogy az izomzatot mozgékonyan tartsuk.
A testmozgás az artrózis rosszabbodásához vezet?
A gyakran megfogalmazott félelemmel ellentétben az orvos, illetve a fizioterapeuta felügyelete mellett végzett testmozgás nem vezet a fennálló ízületi porckopás rosszabbodásához. Ellenkezőleg: az izomerősítéssel visszahúzódhat a fájdalom, az elváltozások lelassíthatók, és a mozgékonyság javulhat. Ezért a rendszeres edzés ideális kiegészítője az artrózis kezelésének.
Mennyit szabad mozogni?
A teljesen inaktív életmóddal összevetve már egy kevés mozgás beiktatásának is nagyon pozitív és tartós hatásai vannak az egészségre. Az ajánlás heti 3-4-szer kb. 30 perc mozgás. Elsősorban állóképességi sportot válasszunk: futás, nordic walking, úszás, kerékpározás. Minden lehetőséget használjunk ki a mindennapokban is a testi aktivitásra: például lift helyett gyakrabban használjuk a lépcsőt. Ha teljesen edzetlenek vagyunk, a testünknek előbb hozzá kell szoknia az új terheléshez. Ezért lassan kezdjük el, és iktassunk közbe szüneteket. Célszerű reális célokat kitűzni, ami rendszeres edzésre motivál, mert a célok elérése nagy sikerélményt jelent.
Forrás: gyogyszernelkul
Képek: montazsmagazin, crosssund