Az egyiptomi piramisok kutatástörténete már maga is igen rejtélyes, amennyiben pedig figyelembe vesszük a felfedezéseket, még megdöbbentőbb tények kerülnek napvilágra.
Vegyük például a Kheops-piramist.
A látogatóinak feltűnt, hogy bár a sírkamrában igen nyirkos a levegő, az oda betévedt és megdöglött kis sivatagi rágcsálók tetemei nem oszladoznak, inkább kiszáradtak. Erre aztán a biológusok elkészítették a piramis miniatűr modelljét, beállították a világtájak felé ugyanúgy, ahogy az eredeti építmény elhelyezkedik. A belső magasság alulról számított egyharmad részére tehát pontosan ott, ahol az igazi piramisban a fáraó sírkamrája helyezkedik el egy lemezre elpusztult macska friss tetemét helyezték.
A macska nem indult oszlásnak, hanem mumifikálódott. Csehszlovák mérnökök ezt követően Prágában számtalanszor megismételték a kísérletet és arra a véleményre jutottak, hogy valamilyen okozati összefüggés áll fenn az egyiptomi piramisok alakja és a bennük lejátszódó természetes folyamatok között. Később kiderült, hogy az ugyanoda helyezett használt borotvák egy idő után ismét visszanyerték élüket. Erre a bizonyíték: Csehszlovákiában a 91 304-es állami szabadalmi okiratot a „Keopsz piramis nevű, miniatűr piramis alakú borotvaélező szerkezet kapta, amelyet mellesleg hamarosan gyártani is kezdtek. Watson szerint megfelelő nagyságú modellt hűtőszekrényként is lehet használni; benne a tojás, a hús megőrzi frissességét.
Az üggyel makacsul és régóta foglalkozik Eric McLuhan elektronikus (a Gutenberg-Galaxis, tehát az olvasás és az írott művészetek közeli végét jósoló tudós fia). Hazájában, Kanadában oly sok kísérlettel bizonyította a piramismodellek fent ismertetett tulajdonságait, hogy azokat plexiből sorozatban gyártani kezdték és mindenfelé kaphatók. Az élességüket visszanyerő borotvák miatt teljesen egyértelmű, hogy a hivatalos tudomány miért nem foglalkozott a kérdéssel…
Hasonlóan szenzációsnak és szinte hihetetlennek minősülnek az icai és az acambarói leletek. A perui Ica városa a másról nevezetes híres Nazca közelében található. Itt a Cabrera Múzeumban láthatjuk a híres köveket. A környékbeliek találták és kezdték kiásni őket a hatvanas években, néhány méteres mélységből. A múzeumba több mint tízezer darab került belőlük. Mit láthatunk az icai köveken? Valóságos állatkertet tíz és tíz, sőt száz és százmillió évvel korábbról. A korabeli növényvilág háttere előtt ott látjuk azokat az ősállatokat, amelyeket ma is javarészt csak a paleontológusok ismernek: dinoszauruszok, brachioszauruszok, brontoszauruszok, pteranodonok, stychoszauruszok – ám ugyanott fellelt más köveken – szinte sok millió éves „ugrással az időben” – megjelennek a struccok, kenguruk, tevék stb. (ezek az állatok persze soha nem éltek a lelőhelyen: Dél-Amerikában)
De a rajzokon látunk embereket is. Embereket együtt az ősállatokkal. A képek nem hagynak kétséget afelől, hogy egy számunkra elképzelhetetlen alaphelyzetet ábrázolnak: amikor az emberek együtt éltek a Földön ezekkel az őshüllőkkel. De mikor? A hivatalos tudomány azt állítja, hogy értelmes ember nem élhetett az őshüllők korában. Az első Homo közel 3 millió éve jelent meg Afrikában. Az egyik rajzon egy szülést vezetnek le – császármetszéssel. Más köveken szervek átültetése látható (vese, szív, sőt agy átültetése is!) A szívátültetés különböző fázisát több mint húsz kövön kísérhetjük figyelemmel – mintha gyakorlati oktatás céljából készült információs anyagokkal állnánk szemben. A gyógyítási technika különösen sok kövön szerepel; látunk vérátömlesztést is.
Hasonló tartalmú égetett agyagtáblákra bukkantak a környéken. Amerikai egyetemi laboratóriumokban C-14-es és más módszerekkel vizsgálták, a bennük talált szerves maradványok alapján korukat 4500 évre tették (± 100 év eltérés lehetséges).
Felmerül a kérdés, hogy ha létezett egy ilyen fejlett civilizáció, amely magas fokon művelte az orvostudományt, a csillagászatot stb., akkor miért ilyen primitív módszerekkel rögzítette, őrizte meg ezt a tudástő Miért kellett kövekbe vésni és agyagtáblákba karcolni a fantasztikus tudást? Egy lehetséges válasz: a rajzokat nem a civilizáció fejlődése alatt, hanem az azt megsemmisítő katasztrófa után közvetlenül készítették; a kisszámú túlélő egyéb eszközök híján így próbálta gyorsan felvázolni és az utódoknak átmenteni az addig felhalmozott tudásanyagot.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: XIII ker. A régészet megválaszolatlan kérdése
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
