Sikertörténet! Clemantine Wamariya elválasztották családjától a ruandai népirtás során; 12 évvel később meghívást kapott az Oprah Winfrey showra …
Clemantine Wamariya: „Egy olyan esemény volt, amit soha nem felejtek el! Abban a pillanatban, amikor újra találkoztam a családommal, akiket 12 évvel ezelőtt láttam, régóta féltett és dédelgetett álmom teljesült, azt hittem a mennyben vagyok. Azt hittem, hogy rég halottak ők.”
Clemantine Oprah-nak köszönheti, hogy rég nem látott és halottnak hitt családjával újra találkozott. (Dicséret az Úrnak! Hirmagazin.eu)
Oprah Winfrey (eredeti nevén: Orpah Gail Winfrey, Kosciusko, Mississippi, 1954. január 29. –) amerikai televíziós műsorvezető, alkalmi színésznő, producer, üzletasszony.
Az igazi hírnevet a saját nevével fémjelzett The Oprah Winfrey Show hozta meg 1986-ban, amely egy Amerikában futó beszélgetőműsor, amelynek utolsó adása 2011-ben volt. Egyike a 20. és 21. század leggazdagabb és legbefolyásosabb amerikai személyiségeinek.
A ruandai népirtás ruandaiak százezreinek szervezett legyilkolása volt 1994-ben. A népirtást főleg két hutu milícia, az Interahamweés a Impuzamugambi követte el kb. 100 nap alatt, 1994. április 6-ától július közepéig. Legalább 500 000 tuszi és több százezres nagyságrendű mérsékelt hutu vesztette életét. Becslések szerint a halottak száma 800 000–1 000 000 között volt (ennek zöme tuszi).
Clemantine esetében a baj első jele az volt, amikor szülei suttogva kezdtek beszélni. A szomszédok eltűntek, és hangos, csúnya hangok hallatszottak a levegőben, amiket Pudi bátyja mondott, mennydörgésnek (Pudi túlélte a népirtást, de a meningitisz miatt halt meg az összejövetel előtt).
Egyik nap az anyja azt mondta Clemantine-nak és Claire-nek, hogy csomagolják, mert pár órát délre küldi őket nagymamájához. A szülei abban reménykedtek, hogy a mamájuknál biztonságban lesznek, de néhány nappal később kopogtak az ajtón, és a nagyanyja azt mondta a lányoknak, hogy fussanak. Ők elfutottak, de rajtuk kívül a nagyanyjukat, az unokatestvéreiket, a nagynénjüket és a nagybácsijukat, mindenkit megölték a hutu milíciák.
Az egyetlen dolog, amit Clemantine sikerült magával vinni egy szivárványos törölközőt. Claire és Clemantine heteken, hónapokon keresztül gyümölcsön és gyökereken éltek. Nappal elbújtak a lányok, éjszaka gyalogoltak. Hirtelen menekültek lettek.
A következő hat évben menekültek maradtak, hét afrikai országon át menekültek, míg végül az Egyesült Államok politikai menekültként befogadta őket.
Ott, különböző segélyszervezeteknek, inygen élelemért és lakhatásért segítettek, így figyelt fel rájuk Oprah Winfrey, aki megfogadta magában, hogy megkeresi a szüleit (ha még élnak), és boldogságot szerez a lányoknak!
Íme a hatalmas öröm:
Clemantine nem tudta elhinni, amit lát és amit hall. „Nagyon imádkoztam és reménykedtem abban, hogy meglátogatom a családomat – ez volt az állandó gondolat a fejemben.Emlékszem, amikor Dél-Afrikában voltunk, volt egy olyan ember, aki pontosan úgy nézett ki, mint apám, és az utcán vártam rá, amikor tudtam, hogy jön, csak hogy láthassam.
Most, figyelmeztetés nélkül, az apja és az anyja, a karjaik közé ölelték a lányokat!
Mindenki sírt: mindenki a közönségben, a nézőközönség minden tagja. Mindenütt, aki ott volt, könnyek szaladtak a szemükbe!
A műsorban 30 perces szünetet kellett tartaniuk, csak azért, hogy az embereknek legyen idejük megtörölni az arcukat és visszanyerni önuralmukat!
Ez egy igazi sikertörténet, egy igaz történet. Eredeti cikk: https://www.theguardian.com/world/africa
Akinek tetszett, ossza meg, örüljünk együtt a lányokkal, akik megtalálták szüleiket. Nagy utat tettek meg, megérdemlik! Hirmagazin.eu
Forrás: Hirmagazin.eu
