Június 15-ig felfüggesztik a börtönzsúfoltság miatti kártérítések kifizetését.
Budapest — 139 igen szavazattal, négy ellenében elfogadta a parlament a kormány javaslatát, amely azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönviszonyok miatt megítélt kártérítések kifizetését.
A tegnapi szavazáson nemcsak a kormánypárti képviselők, hanem a jobbikosok is az igen gombot nyomták meg, az LMP-sek tartózkodtak, az MSZP és a DK-frakció tagjai pedig nem voksoltak.
Az elfogadott szabály szerint június 15-ig nem lehet kifizetni a megítélt kártérítéseket, addig pedig kidolgoznak egy új szabályozási rendszert, amely a bűncselekmények áldozatainak érdekeit juttatná érvényre. A börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében szeptember végéig a kormánynak meg kell oldania, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.
A kormány célja a problémakör megoldása, azaz a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának megszüntetése – indokolta javaslatát a kormány.
Megkérdeztük a kormányzatot, milyen intézkedésekkel lehet ezt elérni, de konkrétumot még nem tudtak mondani.
– Annak megvalósítása, hogy 2020 szeptemberére megszűnjön a zsúfoltság a börtönökben, jelenleg tervezési, kidolgozási fázisban van – válaszolt megkeresésünkre a Belügyminisztérium, felhíva a figyelmet, hogy az elmúlt öt-hat évben csaknem 20 százalékot faragtak a túlzsúfoltsági mutatón.
A szakértő szerint ezrével kellene „eltüntetni” a rabokat, hogy megvalósuljon a kormány terve.
– Jelenleg 1500-2000 ember van bent pluszban – mondta a Blikknek Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki szerint ennyi idő alatt nem lehet új börtönt építeni, és egyébként is jelentős munkaerőhiánnyal küzd a büntetés-végrehajtás.
– A kormány a maga alkotta jogszabály alapján hozott ítéleteket nem hajtja végre, ráadásul a bűncselekmények áldozatainak jószerivel csak ezekből a kártérítésből van esélyük bármit is behajtani az elkövetőktől – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
– Az áldozatok jogos követeléseinek kielégítését a jelenleginél hatékonyabb és gyorsabb módon fogják biztosítani – ígérte korábban Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint az új szabályozás megalkotásánál figyelembe veszik az állampolgárok nemzeti konzultáción kialakított véleményét
Kártérítések
Az elmúlt években 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen a sanyarú börtönviszonyok miatt, amelynek során több mint 9 milliárd forint kártérítést fizettek ki az érintetteknek. A kártérítés összege egy nap után valamivel több mint ezer forint, így aki több évet töltött nem megfelelő körülmények között, az több millió forintot is kaphat, amit sok esetben egyből a bűncselekmény áldozata kapottmeg sérelemdíj gyanánt.
blikk, Hirmagazin.eu