forrás: CNN
A párizsi terrortámadásoknál sokkal súlyosabb terrorakciót tervezett az Iszlám Állam európai hálózata. A CNN által megszerzett dokumentumok szerint több országban is lecsaptak volna, a támadókkal csak a legszükségesebb információkat osztották meg, és a lebukástól tartva gyakran változtattak protokolljukon. Legtöbbször szíriai menekültnek adták ki magukat.
A novemberi terrortámadás-sorozatot Párizs mellett más európai célpontok követték volna – derült ki abból a 90 ezer oldalas dokumentumból, melyet a West Point-i terrorellenes központtól, a Combating Terrorism Centertől szerzett meg a CNN.
A dokumentumok belső európai vizsgálatok mellett a párizsi támadások nyomozásának részleteit tartalmazták, és két olyan Iszlám Állam-harcosról is beszámoltak, akik szintén franciaországi terrortámadásokra készültek.
Egy harmadik terroristáról is kulcsfontosságú információkat közöltek, aki segédkezett a novemberi akcióban, de eddig semmilyen jelentésben nem szerepelt a neve. A férfi kicsúszott a hatóságok kezei közül, és még hónapokkal később is szabadon közlekedett Európában. Abid Tabaouninak hívták, és csak júliusban sikerült elfogni.
Sebesült férfi a kimenekített emberek között a párizsi Bataclan koncertterem közelében, miután az épületben mintegy száz embert túszul ejtettek 2015. november 13-án. A francia fővárosban késő este összehangoltan több merényletet követtek el. A támadásoknak legalább 120 halálos áldozata van. Nyolc terrorista halt meg, közülük heten felrobbantották magukat. (MTI/EPA/Yoan Valat)
A dokumentumok új megvilágításba helyezték az Iszlám Állam európai nyúlványait, melyek készenlétben várnak a következő merénylet célpontjára szíriai “ötletgazdáiktól”.
A CNN hónapokig tanulmányozta a részletes jelentéseket, melyekből kiderült, hogy a kifinomult terrortámadásokat bonyolult logisztikai rendszerek segítségével építették fel. A francia nyelven írt dokumentumok kihallgatások tömkelegét, nyomozási adatokat és mobiltelefonokból megszerzett információkat tartalmaztak, dióhéjban az Amn al-Kharji nevű külső dzsihadista szárny adatbázisát.
Ez derült ki a dokumentumokból:
- A dzsihadisták főként a Viber, Telegram és a WhatsApp applikációkat használják, itt többnyire kódolva kommunikálnak. Egy olyan applikációt is felfedeztek, ahol úgy tudnak telefonálni, hogy ne derüljön ki, honnan érkezik a hívás, és ki indította.
- Az Iszlám Állam merényleteinek kitervelői csak minimális anyagi támogatást biztosítanak és a lehető legkevesebb információt osztják meg a küldetést teljesítő harcosokkal. Minden fázisban különböző információk szerepelnek, az átfogó tervet csak úgy tudhatja meg bárki, ha minden egyes fázisból túszul ejt egy harcost. A terroristákkal a küldetés minden elágazásánál felveszik a kapcsolatot, mindenki álnével munkálkodik, még egy terrorcsoporton belül is.
- A harcosok folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, logisztikia tanácsokkal látják el egymást, megbeszélik, hogy melyik határnál milyen álnevet kell használni, és hol lehet a legkönnyebben átszökni. Az egyik közkedvelt átlógási módszer a vonatok wc-jében való bújkálás, a legnépszerűbb felvett szerep pedig a szíriai menekült.
Egy kimenekített túlélő a párizsi Bataclan koncertterem közelében, miután az épületben mintegy száz embert túszul ejtettek 2015. november 13-án. A francia fővárosban késő este összehangoltan több merényletet követtek el. A támadásoknak legalább 120 halálos áldozata van. Nyolc terrorista halt meg, közülük heten felrobbantották magukat. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Súlyosabb terrortámadásra készültek
A CNN az egyik vezető terrorellenes tisztviselőtől azt is megtudta, hogy a párizsi merénylet-sorozatot végrehajtó sejt csak egy leegyszerűsített változata volt az “igazi terrortámadásra készülő” nyúlványnak.
Az európai nyomozók számára – a vallatások és az információ beszerzése után – egyértelművé vált, hogy az Iszlám Állam tavaly Hollandiában is terrortámadásra készült, és más francia célpontokat is kiszemelt.
Azt is kiderítették, hogy egyre agresszívabban szivárogtatják be embereiket Nagy-Britanniába, ahol szintén merényletet terveznek. Rengeteg visszatérő dzsihadista van köztük, akik a titkos applikációk segítségével (főleg a Telegram) napi szinten tudnak egyeztetni egymással. A titkosított üzenetküldés a terrortámadások új korszakát jelentheti, egy terrorsejt a támadáshoz szükséges összes információt meg tudja osztani a harcosaival, és nem kell attól tartaniuk, hogy lebukhatnak.
Azonban ez is sokszor megtörténik, legtöbbször a világ tudta nélkül. Az utolsó nagy lebuktatás is nagy titokban szerveződött. Arról a két terroristáról szólt, akik a párizsi stadionnál robbantó öngyilkos merénylőkkel együtt utaztak volna Franciaországba, de elszakadtak társaiktól és sosem érték el végállomásukat.
