forrás: ScienceNews
Egy kutatócsoport eredményei szerint az igen fejletlenül született pandabocs küllemével együtt az anya tejének összetétele is változásnak indul.
A pandabocs születésekor alig hasonlít a későbbi, kifejlett medvére apró, mezítelen testével. Néhány hét alatt azonban szembetűnő változások zajlanak le benne, szőrt növeszt, és szert tesz a jellegzetes fekete-fehér foltokra is. Egy új kutatás szerint a fejlődés során nemcsak a bocs, hanem az anya teje is megváltozik. Ez a módosuló étrend felkészítheti az utódot a későbbi, növényi alapú táplálkozásra.
A kenguruknál és más erszényeseknél – szintén apró utódoknak adnak életet, amelyek aztán erszényükben fejlődnek tovább – már megfigyelték, hogy az anyatej drámaian megváltozik az utód fejlődése során. A méhlepényes emlősöknél, amelyek utódai jóval fejlettebben jönnek világra, nem gyakoriak az ilyen változások. A pandák viszont igencsak alulfejlett bocsokat hoznak világra, ezért a kutatók azt gyanították, hogy az anyatej az erszényeseknél megfigyeltekhez hasonló változásokon esik át.
Kate Griffiths és csapata a csengtui óriáspanda-szaporító és –kutatóközpontban hat anyától begyűjtött tejet vett szemügyre. Először összehasonlították a pandatejet több más fajtól – többek között delfintől, elefánttól, grizzlytől, jegesmedvétől és egy embertől – származóval. A legfurcsábbnak az elefánttej bizonyult, amely kevés hasonlóságot hordozott a többi vizsgált fajéval. A pandáé viszont bizonyította „medve” létét, leginkább a grizzlyére és a jegesmedvéére hajaz.
A Királyi Társaság Open Science folyóiratában a kutatók leírják, hogy a pandatej a bocs születését követő első néhány hétben igencsak megváltozik. Az utód világra jötte után a tej igen gazdag immunglobulinokban, vagyis olyan proteinekben, amelyek megvédik az újszülöttet a kórokozóktól, és amelyekről úgy hiszik, szabályozzák belének mikrobiomját. A kutatók szavai szerint mindez különösképpen releváns lehet az óriáspandák fejlődésében egy tej alapú táplálkozástól a főként vegetáriánus étrend felé, miközben anatómiai szempontból húsevőkre jellemző emésztőrendszerük van.
Az immunglobulinok mennyiségének csökkenésével mások veszik át helyüket, mint a kazeinok – aminosav-forrásokként funkcionálnak -, valamint vitaminokat és zsírokat szállító proteinek. A tejben a cukrok típusa is megváltozik a hetek folyamán, az anya valamiféle szacharid polimereket termel, amelyeket a bocs nem tud megemészteni, de a kutatók szerint meggátolják, hogy a baktériumok kolonizálják emésztőrendszerét.
A laktóz koncentrációja igen gyorsan lecsökkent. Úgy hiszik, a pandabocsok háromhetes koruk után nem tudják megemészteni, ezáltal logikus is mennyiségének csökkenése. Az eredmények azt is feltárják, hogy miért rossz elképzelés az ember nevelte bocsokat laktózban gazdag tehéntejjel táplálni.
A kutatók egy furcsa vegyületet is találtak a tejben az első két hétben, méghozzá fenol-szulfátot. Vélekedésük szerint annak a mellékterméke lehet, hogy az anya a bocs születését követő első néhány hétben éhezik. Miután nem jut táplálék emésztőrendszerébe, a baktériumok saját fehérjéikből vonhatják ki a nitrogént, eközben mérgező fenolokat termelve. Ezeket aztán a bélsejtek alakíthatják ártalmatlan fenol-szulfáttá, ez jelenik meg az anyatejben. Amint az anya ismét táplálkozni kezd a vegyület eltűnik.
Az erszényesek anyateje a pandáénál sokkal drasztikusabb változásokon esik át. Mivel azonban az emlőstej máig kevéssé tanulmányozott, a kutatóknak nincs birtokában hasonló időskála más méhlepényes állatok esetén, amellyel összehasonlíthatnák a pandatejet. Vagyis, nem tudják biztosan, hogy a megfigyelt változások sokkal lassabban mennek-e végbe, mint más állatoknál. Mindenesetre gyanújuk szerint a pandatej sokkal lassabban változhat a pandabocsok fejletlensége és az előttük álló növekedés miatt.