Csütörtökön utalja a szeptemberi nyugdíjakat a Magyar Államkincstár, és a juttatás reálértéke az év eleje óta meghaladja a havi inflációt. Négy százalék alatt, 3,4 százalék volt az augusztusi infláció, az első nyolc havi érték pedig, 3,75 százalékra tehető. Mivel a kormány 6 százalékkal emelte a nyugdíjakat januárban, kijelenthető, hogy a nyugdíjak reálértéke legalább 2 százalékkal nőni fog 2024-ben. A februári 13. havi nyugdíj pedig ezt a pozitív hatást tovább erősítette.
A kedvezőbb inflációs adat egyúttal azt is jelenti, hogy ugyanannyi pénzből több terméket, szolgáltatást vásárolhattak a nyugdíjasok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint tavaly októberben még 210 ezer forint volt az átlagnyugdíj. Ez nőtt a 3,5 százalékos nyugdíjkorrekcióval 217 ezer forintra. A 2024-es 6 százalékos nyugdíjemeléssel az átlagnyugdíj ősszege pedig januárban már kevéssel meghaladta a 230 ezer forintot.
Mivel a korábbi 6 százalékra várt 2024-es infláció valószínűleg 2 százalékkal kisebb lesz, ez a 230 ezer forintos átlagnyugdíj esetén havi 4600 forintos reálérték-növekedést jelent az időseknek. (230000 x 0,02 =4 640)
Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten bejelentette, hogy januárban nyugdíjat emel a kormány, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj. A pénzügyminiszter az Inforádióban azt is közölte, hogy idén egész évre 3,7 százalékos inflációval számolnak, jövőre pedig 3,2 százalékkal. A hatályos törvény szerint januárban a várt inflációnak megfelelő emelés jár a nyugdíjasok, ezért várhatóan 3,2 százalékos emelést kaphatnak. Mivel az öregségi nyugdíj átlaga 231 ezer forint volt 2024-ben, s ha ez a 3,2 százalékos inflációs szorzóval nő, akkor az átlagnyugdíj összege 2025-ben 238 400 forint körül alakulhat. Januárban tehát 7400 forintnyi emelésben részesülnek a nyugdíjasok. Ez egész évben 89 ezer forintnyi pluszjuttatást jelent, a 13. havi nyugdíj pedig egész évre vetítve ezt az összeget közel 20 ezer forinttal növeli.