A nógrádi lánglovagok hősként mentik az állatokat is

A katasztrófavédelem évente országosan mintegy ötszáz olyan esetet regisztrál, amikor a tűzoltóknak állatok megmentésére kell sietniük.

– Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető, csak az emberéletmentés befejezése után végezhető. Minden esetben, amikor állatmentés válik szükségessé, értesíteni kell az állatvédelmi hatóság ügyeletes állatorvosát. Ha nincs a helyszínen állatorvos, a mentésvezetőnek mérlegelni kell az állat mentésének lehetőségeit – mondta portálunknak Szeles Péter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője.

Legutóbb szeptember végén vonultak az egységek egy bajba jutott állathoz Nógrádkövesdre.

– Itt egy nagy testű ló került szorult helyzetbe, aki egy ötvenszer ötven centiméter nyílású és három méter mély gödörbe esett. A kivonuló egység – az állatorvos kiérkezése után – munkagép és a Belső-Cserhát Önkéntes Tűzoltó Egyesület két tagjának segítségével épségben kiszabadította a patást – idézte fel az esetet Szeles Péter, aki hozzátette: Nógrád megyében gyakori, hogy állatokat akna vagy kút mélyéről kell felhozni.

Szeptemberben még további két hasonló esethez riasztották a szakembereket: Balassagyarmaton egy tanya két méter mély aknájába esett egy ló, a tűzoltók az aknából csak egy munkagép segítségével tudták kimenteni a rémült állatot. A mentést követően az ügyeletes állatorvos megvizsgálta a négylábút és rendben találta állapotát. Napokkal később Dorogházán egy két méter mély akna ejtett csapdába egy német juhászkutyát, akit dugólétrával és mentőkötéllel emeltek ki a mélyből.

Idén a tűzoltók többek között mentettek már diófa odújába szorult, ereszcsatornába csúszott és oszlopon ragadt macskát, valamint földdel betemetett vízóraaknában rekedt kutyacsaládot is. Tavaly sem volt hiány a kerítésbe szorult állatokból és a gödörbe, aknába esett négylábúakból, de tűzoltóink találkoztak a vízmelegítő kéményébe ragadt madárral és farakás közé szorult őzzel is.

– Veszélyhelyzetben az állatok viselkedése megváltozik, támadóvá válhatnak, ezért a mentést végzőnek fel kell készülnie arra, hogy az állat agresszívvá válik. A rétsági járásban pár éve egy gödörbe esett kutya annyira meg volt rémülve, hogy megharapta az érte leereszkedő tűzoltót – emelte ki a hivatalvezető.

Olyan eset is előfordul, amikor már nincs remény arra, hogy az állat életben maradjon.

– Tavaly Borsosberényben egy tíz méter mély kútból már csak a kutya tetemét tudták kiemelni a tűzoltók. A Drégelypalánk és Nagyoroszi közötti vasútszakaszon a vonat egy szarvast gázolt el, ahol az egység a MÁV szakembereivel húzta le az állatot a vasúti pályáról. Bátonyterenyén egy gímszarvas zuhant bele egy aknába, őt sérülései miatt élve már nem lehetett volna kimenteni – sorolta Szeles Péter.

Az önkéntes tűzoltó-egyesületek sokszor segítenek az állatok mentésében, amelynek köszönhetően a hivatásosok kevésbé vannak lefoglalva, ha egy balesethez vagy tűzesethez kellene vonulniuk.