Az éjszaka közepén a feleség arra lett figyelmes, hogy a férje zokog. Elképzelni sem tudta, hogy mi történhetett.
Éjszaka felébredt, és hallotta, hogy valaki sír. Látta, hogy a mellette levő hely az ágyban üres, a férje nem fekszik a helyén. Gyorsan lesietett az emeleti hálószobából a nappaliba, hogy megkeresse. A férfi ott ült az asztalnál, arcát a kezébe temette, és sírt.
“Mi történt, szívem? Mit csinálsz itt ebben a kora hajnali órában?”-kérdezte a feleség riadtan.
A férfi a poharára nézett, és még jobban el kezdett zokogni.
“Ma húsz éve találkoztunk először”-mondta.
A feleség megilletődve nézte, csodálkozott, hogy mire emlékszik a férje.
“Nem emlékszel, hogy húsz éve volt, amikor először találkoztunk? Én 18 éves voltam akkor, te pedig 15”-kérdezte.
A felesé kissé elszégyellte magát, hogy neki ez nem jutott eszébe.
“Igen, most már emlékszem”-mondta halkan.
“Nem emlékszel, amikor az apád nekem szegezte a pisztolyt, és azt mondta “vagy elveszed ezt a lány, vagy biztosítlak róla, hogy az elkövetkező húsz éved börtönben töltöd
“Igen, emlékszem”-mondta a nő mosolyogva.
“Ma jött el az a nap, amikor kiszabadultam a börtönből, és szabad vagyok”-mondta a férj.
Forrás: tudasfaja.com
