forrás: MTI
Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy a NATO-nak nemcsak keleti, hanem déli fenyegetéssel is szembe kell néznie. A külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1 aktuális csatornának a NATO-tagországok külügyminisztereinek aznap kezdődött brüsszeli értekezletének eddigi tapasztalatai alapján azt mondta: már mindenki látja, hogy a déli fenyegetés legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a keleti.
Elmondta: kedden azt vitatták meg, hogy a NATO mint szövetség, csatlakozzon-e ahhoz a nemzetközi koalícióhoz, amely a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legyőzésére jött létre. Erről Szijjártó Péter szerint még hosszú vita várható. A magyar álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, a legmesszebbmenőkig támogatják: a NATO saját eszközeivel járuljon hozzá, hogy az észak-afrikai térségben a destabilizált régiók újra stabillá váljanak.
Szijjártó Péter kitért a NATO külügyminisztereinek döntésére is, miszerint az afganisztáni NATO-missziót – a korábbi tervektől eltérőn – legalább 2016 végéig fenntartják. Ennek nyomán Magyarország is fenntartja – jelenleg több mint száztíz katonából álló – afganisztáni kontingensének létszámát.
Emellett korábbi kötelezettségvállalásunknak megfelelően 2017 végéig évi 500 ezer dollárral (csaknem 150 millió forinttal) Magyarország pénzügyileg is támogatja az afganisztáni biztonsági erők kiképzését – fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarország készen áll arra is, hogy a következő három évre vonatkozóan is megvitassák a pénzügyi támogatás fenntartását.
A külügyminiszter szerint Afganisztánban most olyan törékeny a helyzet, hogy ha most a NATO és partnerei kivonulnának a térségből, rosszabb lehetne a helyzet, mint a misszió kezdetén. Így a NATO afganisztáni missziójának meghosszabbításával milliós nagyságrendű migrációs hullámot akadályoznak meg – fűzte hozzá.
Brüsszel, 2015. december 1. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érkezik a NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására 2015. december 1-jén. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO és Oroszország kapcsolatai a NATO külügyminiszteri értekezletének következő ülésein lesznek napirenden. Hozzátette ugyanakkor: több kollégájához hasonlóan azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére ahhoz, hogy a közös ellenséget, az Iszlám Államot le tudják győzni.
A NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácsülése kedden kezdődött Brüsszelben. Az első napon az atlanti szövetség külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy a NATO leállítja az Afganisztánban szolgáló katonáinak kivonását, mert a közép-ázsiai országban feszültté vált a biztonsági helyzet.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja Afganisztánban a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek.
A tanácskozás központi témái között szerepel még a jövő nyáron esedékes varsói NATO-csúcs előkészítése, a török-orosz konfliktus, valamint a keleti és déli fenyegetésekre adható válaszok megvitatása.
