Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, akkor országuk „megszűnik létezni”, ha viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy vasárnapi német lapinterjúban.
A háborúnak úgy lehet a legegyszerűbben véget vetni, hogy Vlagyimir Putyin kivonja csapatait Ukrajnából – emelte ki Jens Stoltenberg a Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban.
Mint mondta, senki sem tudja, hogy meddig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az viszont biztos, hogy „a legtöbb háború tovább tart, mint amire a kitörésekor számítottak”, ezért fel kell készülni arra, hogy „hosszú háború” lesz Ukrajnában.
Hozzátette: „mindannyian azt kívánjuk, hogy gyorsan béke legyen”, de egy békemegállapodást nem használhat fel Oroszország arra, hogy „lélegzetvételnyi időhöz jusson, hogy újra támadhasson”.
„Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse Európa biztonságát” – húzta alá a NATO főtitkára.
Kifejtette, hogy Ukrajna a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján „közelebb került a NATO-hoz”, a háború után pedig biztonsági garanciákat kell adni az országnak, „különben a történelem ismétli önmagát”.
Ukrajna a folyamat végén megszerzi a NATO-tagságot, ez „kétségtelen”
– jelentette ki Jens Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban, és Ukrajna támogatása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határán. Oroszország és a NATO nem háborúzhat egymással – mondta.
A többi között arról is szólt, hogy Svédország szerinte „a legközelebbi jövőben” a NATO tagja lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök „világossá tette, hogy Törökország a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását”, és a török parlament döntése még az idén ősszel várható. Az ügy lezárása „jó Svédországnak, a NATO-nak és Törökországnak is” – fogalmazott Jens Stoltenberg.
Kitért a védelmi kiadások növelésének kérdésére is, aláhúzva, hogy a vilniusi csúcson meghozott határozatok alapján a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalék „a minimum”, és számos tagállam ennél többet költ majd védelemre.
Amikor a feszültségek erősödnek, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a védelemre. A hidegháború idején, amikor Németországot Konrad Adenauer vagy Willy Brandt vezette, a védelmi kiadások nem csupán a GDP 2 százalékát, hanem 3-4 százalékát tették ki – mondta a norvég politikus, hozzátéve, hogy a hazájában is hasonló volt a helyzet. „Akkor is megoldottuk, és ma is meg kell oldanunk” – mondta Jens Stoltenberg.
