Home Tudástár Csillagászat, űrkutatás A Nap aktivitásának jelentős csökkenése lassítaná a felmelegedést

A Nap aktivitásának jelentős csökkenése lassítaná a felmelegedést

2015 06 25 004904
2015. 06. 24. – 21:09 forrás: MTI
A Nap által kibocsátott hő jelentős – utoljára mintegy 300 évvel ezelőtt tapasztalt – csökkenése lassítaná a hőmérséklet-emelkedést Európában és az Egyesült Államok keleti részén, ugyanakkor messze nem lenne elegendő a globális felmelegedés megállításához – állapította meg egy brit tanulmány.

A brit meteorológiai szolgálat hadleyi központjának szakemberei által vezetett vizsgálat szerint az elmúlt évtizedekben magas szintről esett vissza a kibocsátott napenergia mennyisége és 15-20 százalék az esély arra, hogy 2050-re eléri az 1645-1715 közötti úgynevezett Maunder-minimumot. Ebben az időszakban, amelyre kis jégkorszakként is hivatkoznak, lokális mélypontra süllyedt a Nap aktivitása.

A kutatók becslései szerint a központi csillag ilyesfajta természetes gyengülése 0,1 Celsius-fokkal csökkentené a globális átlaghőmérsékletet, ami elenyésző értéknek számít, ha figyelembe vesszük, hogy az ember okozta felmelegedés legrosszabb forgatókönyve 6,6 Celsius-fokos emelkedést jósol 2100-ig.

„Sajnálatos módon a Nap nem képes megmenteni bennünket” – mondta a hadleyi központ munkatársaként dolgozó Adam Scaife, a Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány társszerzője.

Egy új Maunder-minimumnak azonban érezhető regionális hatása lenne az Egyesült Államok keleti részén, Izlandon és Európa északi, valamint keleti területein: 0,4-0,8 Celsius-fokkal lassítaná a hőmérséklet-emelkedést ezekben a térségekben. A számítógépes modellek szerint ezek a területek valószínűleg valamivel hűvösebbek maradnának, mivel a Nap aktivitásának jelentős visszaesése az északi-sarkvidéki szelek „széttöredezését” és a hideg levegő déli irányba szívását eredményezné.

A jelentés készítői szerint ezek a regionális hatások eléggé jelentősek ahhoz, hogy figyelembe vegyék őket olyan hosszú távú infrastrukturális tervek kidolgozásakor, mint például a városi csapadékcsatorna-hálózat kiépítése, vagy a folyók áradása elleni védekezés.

A Potsdami Klímakutató Intézet szakértőjeként dolgozó Georg Fuelner szerint ugyanakkor további tanulmányokra van szükség ezen hatások felméréséhez.
Kép: Google

Exit mobile version
Megszakítás