A VÁLASZ, HOGY A MARSON NINCSENEK LEMEZTEKTONIKAI FOLYAMATOK.

Ez azt jelenti, hogy egy-egy kéreg alatti vulkáni forró pont, a hosszú évmilliók során nem mozdult el, így a vulkán aktív időszakában a láva is mindig ugyanott ömlött ki, folyamatosan építve a tűzhányót.

Az Olympus Mons kitörés közbenFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA

Az Olympus Mons „fiatal” hegynek számít, keletkezését mintegy 30 millió évvel ezelőttre teszik a bolygógeológusok. A Mars Express úrszondának 2004-ben a vulkán oldalán sikerült olyan megdermedt lávafolyásokat azonosítania, amelyek alig kétmillió évesek.

Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy valamilyen minimális posztvulkáni tevékenység még napjainkban is folyhat az óriásvulkán mélyén.

Az Olympus Mons csúcsát egy 90 kilométer széles kaldera uralja, hat egymást fedő kráterrel. A hatalmas kalderába először 2004 februárjában sikerült „bekukkantani”, az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars szondája, a Mars Express jóvoltából.

A KUTATÓK BECSLÉSE SZERINT A HATALMAS VULKÁNT ÉVMILLIÓK ALATT KÖRÜLBELÜL 100 EZER KITÖRÉS ÉPÍTETTE FEL JELENLEGI MAGASSÁGÁRA.

Az Olympus Mons az űrből is jól látható. FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA

Az Olympus Mons azért őrizhette meg szinte maradéktalanul az eredeti szerkezetét, mivel a rendkívül ritka légkör és a felszíni víz hiánya miatt a Marson minimális az erózió.