Moszad:
A Moszad Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata. Az intézetet 1949. december 13-án alapították. A Moszad szó héberül intézetet jelent. A Moszad az Amannal, a katonai hírszerzéssel és a Sin Béttel (Sin-Bet-Chaf – „Shabach”, héberül שרות בטחון כללי), a belbiztonsági szolgálattal együtt alkotja az Izraeli Hírszerző Közösséget.
A Moszad csak az izraeli miniszterelnöknek van alárendelve, csak tőle kell engedélyt kérnie műveleteihez, és a kormányfő még csak tájékoztatni sem köteles kormánya tagjait. Ez a CIA és az MI6 politikai-jogi státuszára hasonlít. Előbbi az amerikai elnöknek, utóbbi az Egyesült Királyság miniszterelnökének van alárendelve.
A Moszad feladatai közé tartozik az információgyűjtés, a titkos műveletek végrehajtása és a terrorizmus elleni küzdelem. A szervezet éves költségvetése becsült értéke körülbelül 10 milliárd sékel (2,73 milliárd USD), és becslések szerint körülbelül 7000 embert foglalkoztat, ami a világ egyik legnagyobb kémügynökségévé teszi.
A Moszad belső felépítése teljességében mindmáig ismeretlen a külvilág számára. A szervezet két legfontosabb osztálya: a felderítési részleg és a műveletek gyakorlati megvalósítását végző részleg. A felderítések célja, hogy titkos jelentéseket készítsenek a világ különböző pontjain található célterületekről, célszemélyekről, majd döntsenek az ezekhez kapcsolódó végrehajtás mikéntjéről.
Hamász:
A Hamász (arabul: حماس, tudományos átírással: Ḥamās), teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja (arabul: حركة المقاومة الاسلامية, tudományos átírással: Ḥarakat al-Muqāwama al-Islāmiyya, ’Iszlám Ellenállási Mozgalom’) palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalom, amelyet a legtöbb demokratikus országban terrorista szervezetnek tekintenek. Támaszpontja a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta fennhatósága alatt tart. A Hamász a Muszlim Testvériség fundamentalista mozgalomból alakult ki, 1987-ben jött létre az első intifáda idején. A szervezet magát „iszlamo-nacionalistának” nevezi, célja egy független palesztin állam létrehozása az egész történelmi Palesztina területén. A szervezet rendszeresen konfliktusban áll Izraellel.
A Hamász tolerálja és menedéket biztosít a palesztin keresztényeknek, és iszlamista ideológiája ellenére rendelkezik keresztény tagokkal, akik nagy eséllyel nacionalista érdekekből léptek be. Az általa irányított területeken megtűr más palesztin fegyveres szervezeteket, még olyanokat is, melyek ellentétes nézeteket vallanak (például a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szekuláris baloldali szervezetek).
A Hamász fegyveres szárnya az Izz ad-Dín al-Kasszám brigádok, melyek 15 000-40 000 tagot számlálnak. A Hamász sokszor hajt végre terrortámadásokat, néha az Izrael vagy az izraeliek által elkövetett, palesztinok elleni merényletek, mészárlások és háborús bűnök miatti bosszúként. A megosztó 2006-os palesztin választások óta konfliktusban áll a Fatahhal.
A Hamászt több ország terrorista szervezetnek minősítette: többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, az Európai Unió, Jordánia, Egyiptom, Japán és Izrael. Több állam azonban nem tekinti terroristáknak őket, ezen országok közé sorolható Irán, Oroszország, Törökország, Kína és több arab állam.
A Hamász jobban érdekelt a feszültség szításában a ramadán alatt, mint a háború szüneteltetésében – figyelmeztetett az izraeli titkosszolgálat, miután egyértelművé vált, hogy a közeljövőben nincs esély a túszok kiengedésére.
„Ebben a szakaszban a Hamász tartja magát ahhoz az álláspontjához, mintha nem érdekelné a megállapodás, és arra törekszik, hogy a Gázai övezet palesztin lakosainak kárára a ramadán idején felgyújtsa a régiót” – közölte a Moszad.
Az izraeli titkosszolgálat azután értékelte a kialakult helyzetet, hogy David Barnea Moszad-igazgató pénteken találkozott William Burns CIA-igazgatóval a terrorszervezet által még fogva tartott 134 túsz szabadon bocsátásáról szóló lehetséges megállapodás előmozdításáról.
A közvetítők, Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok azt remélték, hogy még a ma este kezdődő ramadán, a muszlimok szent böjti hónapja előtt létrejön egy olyan megállapodás, amely mintegy 40 túsz szabadon bocsátását eredményezi, cserébe a háború hathetes szüneteltetéséért. Daniel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője szerint a Hamász megakadályozta a megállapodást, vezetőit csak „a túlélésük és a számukra biztosított feltételek” érdeklik, valamint a gázai palesztinok szenvedésének folytatása.
Izrael, Egyiptom és az Egyesült Államok, de még a Hamászt finanszírozó Katar is attól tartottak, hogy megállapodás nélkül a terrorszervezet a ramadán vallási buzgalmát kihasználva erőszakot szít, különösen Jeruzsálemben.
Ez nem is volt megalapozatlan aggodalom: az iszlamista szervezet a ramadán idejére arra szólította fel a palesztinokat, hogy a ramadán idejére vonuljanak fel a Templom-hegyen, az al-Aksza mecset területén, amely már korábban is számos provokatív, erőszakos palesztin akció színhelye volt.
Joe Biden amerikai elnök újságírónak „keménynek” nevezte a kialakult helyzetet, és igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy megállapodás híján tart-e erőszakos cselekményektől Kelet-Jeruzsálemben. Antony Blinken külügyminiszter pedig elmondta, igyekeznek „intenzíven arra összpontosítani”, hogy a humanitárius segítségnyújtás kiterjesztésével elérjenek egy tűzszünetet és a túszok szabadon bocsátását. Mint mondta, a labda azonban a Hamász térfelén pattog.
A Moszad elmondása szerint a túszokról szóló tárgyalások továbbra is folyamatban vannak: „Hangsúlyozni kell, hogy a közvetítőkkel való kapcsolattartás és együttműködés folyamatos a szakadékok csökkentésére és a megállapodások előmozdítására irányuló erőfeszítések érdekében”.
A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy Katar azzal fenyegetőzött, kiutasítja az országukban élő magas rangú Hamász-tisztviselőket, ha nem születik megállapodás. A lap szerint a Hamász gázai vezetője, Jahja Szinvar úgy véli, hogy szervezete a tárgyalásokon fölényben van az izraeli politikai széthúzás és az Izraelre a humanitárius segítségnyújtás kapcsán gyakorolt nemzetközi nyomás miatt.
Öt hónapja tart Izrael légi és szárazföldi katonai művelete a Gázai övezetben. A Hamász azt állítja, hogy közel 31 ezer palesztin halt meg, és félő, hogy további több ezer holttest lehet a romok alatt. Izrael azt állítja, hogy a halálos áldozatok közül több mint 11 ezer fegyveres terrorista volt.
