Ítéletet hirdetett a bíróság abban a milliárdos adócsalási perben, amelyhez egy mai napig homályban lévő alvilági leszámolást kötnek a hatóságok.
A gazdasági ügy vádlottjai ugyanis olyan szürke zónában mozgó vállalkozók, akiknek az ismertségi körükhöz tartozott két, évekkel ezelőtt rejtélyes módon köddé vált stróman. A hatóság gyanúja szerint mindkét férfit meggyilkolták, holttestüket pedig eltüntették. A legsötétebb maffiatörténetekre emlékeztető ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is több ember sérelmére elkövetett emberölés gyanújával nyomoz.
Marasztaló döntést hozott első fokon a Győri Törvényszék tavaly abban a büntetőperben, amelynek szálai egy alvilági leszámolásig vezethetnek el – értesült a Magyar Nemzet. A gazdasági ügy lényege, hogy évekkel ezelőtt milliárdos költségvetési csalással vádoltak meg két Győr környéki vállalkozót. Az eljárásnak van még két szereplője, két stróman, őket az ügyészség közokirat-hamisítással hozta összefüggésbe. Az elsőrendű vádlott ugyanis 2013-tól kezdődően pénzért arra vette rá a két férfit, hogy cégeket vegyenek a nevükre, illetőleg cégeket alapítsanak, melyekben a valóságban tényleges tevékenységet nem végeztek. A fővádlott – a számla bruttó értéke öt-tíz százalékának megfelelő összegért – számlákat állított ki, illetve állíttatott ki az időben egymást követő cégek mindenkori ügyvezetőivel.
A folyamat úgy zajlott, hogy a vádemelést ebben az ügyben elkerülő „megrendelő” az elsőrendű vádlottal közölte, milyen termékről, szolgáltatásról, milyen összegben és dátummal kell a számla, majd a „megrendelő” elutalta az elsőrendű vádlott által megadott cég számlájára a számla összegét, amit az elsőrendű vádlott utasítása alapján az adott cég ügyvezetője a bankban felvett, majd átadott az elsőrendű vádlottnak, amiből ő levonta a saját „jutalékát”, a többit pedig visszaadta a „megrendelőnek”.
Az ügyben a bíróság az elsőrendű vádlottat nem jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélte, a másodrendű vádlott és az egyik stróman rendkívül enyhe büntetéssel megúszta, míg a per negyedik érintettjével – aki a vád szerint szintén stróman volt – szemben megszüntették az eljárást, mivel a férfi időközben elhunyt.
Nem mellékes körülmény ugyanakkor, hogy információink szerint nemcsak utóbbi férfiak alapítottak kamucégeket megbízóik utasítására, hanem még legalább két személy. Ők leginkább egy dolog miatt kerülték el a vádlottak padját: mindketten halottak. A rendőrség gyanúja szerint meggyilkolták őket, holttestük pedig azóta sincs meg.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint három éve olyan adatok jutottak a rendőrök birtokába, hogy a vádlottak ismertségi körébe tartozó, az előbb említett két strómant megölhették, a maradványaikat pedig eltüntették, emiatt a Petőfi Attila vezette kiemelt ügyeket felderítő főosztály 2019 nyarán nyomozni kezdett.
Miután 2021 elején a Petőfi-féle főosztályt megszüntették, az eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda vette át. Az NNI azóta is több emberen elkövetett emberölés bűntett gyanúja miatt folytat büntetőeljárást, jelenleg még ismeretlen tettesek ellen. Korábban megírtuk azt is, hogy a hatósághoz olyan információk is befutottak, hogy a két stróman azután halt meg, hogy 2013 novemberében megbízóik részére több százezer eurót vettek fel. Ráadásul egy tanú azt is megsúgta a rendőröknek, hogy a két „fehér lóval” a korábban a Sátor Lajos-féle bandához tartozó emberek végezhettek.
Sátor Lajos Szlovákia egyik legrettegettebb és legkegyetlenebb maffiavezére volt, akit a dunaszerdahelyi mészárlás megrendelőjének tartanak a hatóságok: 1999. március 25-én a hírhedt Fontana bárban rendőrségi akciónak álcázva kommandósnak öltözött bérgyilkosok több mint száz lövéssel kivégezték a rivális banda, a Pápay klán tíz vezetőjét.
Sátort 2010 decemberében végezték ki saját emberei, igaz, holtteste a mai napig nem került elő. Az, hogy a Sátor-féle bandától nem áll távol a strómanok likvidálása, a hírhedt felvidéki maffiaperekből is világosan kiderült. Az ott kipakoló vádlottak és tanúk egyöntetűen állították: bérgyilkosságokat követtek el, strómanokat és kényelmetlen tanúkat végeztek ki, akik vallomást tehettek volna a rendőrségen a különböző életellenes és gazdasági ügyekben. Vallomásokból az is kiderült, hogy a szlovákiai maffiózók olyan hajléktalanokat is eltüntettek, akiknek előzőleg a személyi okmányait és adatait cégek alapítására használták fel. Miután az áfacsalásokkal hatalmas összegeket vágtak zsebre, csődöt jelentettek, a strómanokat pedig agyonlőtték. Visszatérve a Győr környékén eltűnt strómanokhoz, úgy tudjuk, a szlovákiai szálon kívül még több más verziót is vizsgálnak a hatóságok abban a reményben, hogy kiderül, kik voltak a bérgyilkosság elkövetői és megrendelői.
