forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

A német szándék és a közép-kelet európai országok elképzelése között tátongó szakadék áthidalása ma még nehezen képzelhető el. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense és Kiszely Zoltán politológus a brüsszeli uniós csúcstalálkozót elemezte a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint még mindig egy nagyon hosszú folyamat elején vagyunk. Ennek két nagy csomópontja volt eddig, az egyik júniusban, amikor először történt valamiféle megállapodás a menekültügyben európai szinten. A szeptember 23-án tartott uniós csúcstalálkozó volt a második lépés: nagyon sok mindenre, ami azóta alakult, sikerült bizonyos válaszokat adni. Európa ráeszmélt arra, hogy gyors megoldást kell hozni.

Gálik Zoltán utópiának tartja, hogy a háborús övezeteket, konfliktuszónákat, ahonnan a menekültek érkeznek, közvetlen pénzügyi támogatásban részesítse Európa, mert az ottani hatalmi központok megakadályozzák, hogy a pénzek megérkezzenek. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a másodlagos zónákban – a Törökországban, Libanonban, Jordániában található menekülttáborokban –kellene-e olyan körülményeket teremteni, amely maradásra bírja az embereket. Emellett, ha Szíriában stabilizálódna a helyzet, a török menekülttáborokban tartózkodó szírek visszaköltöznének, magyarázta az egyetemi docens hozzátéve, az afrikai országokkal kapcsolatban már sokkal bonyolultabb a helyzet.

Gálik Zoltán hangsúlyozta: Európának előbb-utóbb szembe kell néznie azzal a problémával is, hogy a családegyesítések megtöbbszörözik a mostani menekültek számát. Kérdés, hogy Németország, Svédország mikor változtatja meg a menekültpolitikáját, amelynek már most számos jele látható: csökkentik a juttatásokat, szigorítanak a feltételeken.

Kiszely Zoltán politológus úgy véli, a mostani uniós csúcstalálkozó egyik fő tétje az volt, sikerül-e a német álláspontot keresztülvinni Európán, azaz felső limit nélküli kvótával szétosztani a tagországok között a menekülteket. Hangsúlyozta: egyelőre nincsen egységes európai megoldás, mert a német és svéd javaslatokat nem támogatja senki.

A politológus szerint az egyik oka, hogy a menekültek Európába jönnek, egyrészt a földrajzi közelség, másrészt pedig az a tény, hogy nagyon sok ajtó becsukódik. A gazdag Öböl-menti országok nem akarnak menekülteket befogadni, mert megváltoznának a vallási, etnikai arányok, s a kiépített jóléti államukat sem kívánják kiterjeszteni másokra.

Nyugat-Európában ugyanakkor erősíti a bevándorlást, hogy a nagytőkének munkaerőre van szüksége: Németországban 600 ezer, Nagy-Britanniában 400 ezer betöltetlen álláshely van. A németek a szír középosztályt várták, azok azonban már rég ott vannak, a most érkezők pedig részben analfabéta emberek, vagy teljesen más kultúrából érkeznek, nem ismerik a latin abc-t, a nyugati gondolkodást, a többségüket a szociális rendszernek kell eltartania, magyarázta a politológus. Hozzáfűzte: a korábbi becslések szerint a németek a menekültek tíz százalékát tudják integrálni, a most megjelent legoptimistább prognózis szerint viszont 55 százalékukat. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy Németországban vezető közgazdászok azt javasolták, hogy a nemrégiben 8,5 euróra emelt minimálbért le kellene csökkenteni, mert nagyon sok bevándorló nem termeli ki ezt a pénzt, emelte ki a szakértő.

Kiszely Zoltán úgy gondolja, ha Németországba vagy Svédországba a következő hónapokban még fél-, egymillió ember érkezik, akkor meg fog változni a közhangulat, s tőlünk fogják követelni, hogy védjük meg a határokat, vagy a törökök ne engedjenek tovább több embert.