MTI 2015-04-04 13:57
Negyven éve, 1975. április 4-én alapította meg Bill Gates és Paul Allen a Microsoft számítástechnikai céget, amely mára a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatává terebélyesedett, Windows operációs rendszerük uralja a személyi számítógépek piacát.
A két fiatal programozó 1972-től dolgozott együtt, és 1975 elején határozták el, hogy BASIC fordítóprogramot írnak az akkoriban piacra dobott Altair 8800 számítógéphez. Gates fel is hívta a komputert gyártó MITS céget, ahol azt kérték: mutassák meg a szoftvert. Gépük nem lévén, egy szimulátoron dolgoztak, de a fordítóprogram hiba nélkül futott a bemutatón. Az MITS szerződést kötött velük. Néhány nappal később, 1975. április 4-én bejegyeztették a Microsoftot, a név Allen leleménye volt, aki a mikroprocesszor és a szoftver szavakat gyúrta össze.
A Microsoft 1976-ban vált bejegyzett védjeggyé, első, Unix alapú operációs rendszerüket Xenix néven 1980-ban dobták piacra. A kiugrást a következő év hozta meg számukra, amikor az IBM cég operációs rendszert keresett PC-számítógépcsaládjához. Miután tárgyalásaik kudarcba fulladtak az akkoriban piacvezető CP/M operációs rendszert fejlesztő Digital Research céggel, a Microsofttal kötöttek megállapodást. Gates megvette és átdolgozta a CP/M egyik klónját, és MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) néven adta át az IBM-nek. Az óriásvállalat végül PC-DOS-ként adta ki a programot a személyi számítógép bevezetésekor, 1981-ben, de a Microsoft megtartotta a szoftver tulajdonjogát. Az 1980-as években a DOS lett a legelterjedtebb operációs rendszer, a Microsoft pedig a piacvezető szoftvergyártó. A DOS fénykorában a legenda szerint Bill Gates azt mondta: „640 Kbyte memória mindenre elég!”
A cég – amelyből Allen 1983-ban kiszállt – 1985-ben mutatta be a Windows első változatát, amelynek már grafikus felülete volt, azaz a felhasználónak nem parancsokat kellett begépelnie, hanem egérrel választhatott az ablakok közül. Az áttörést az 1990-ben piacra dobott Windows 3.0 és az Office irodai csomag hozta meg, a Windows a világ legelterjedtebb operációs rendszere lett. Ezután a Windows 95, a Windows 98, a Windows NT, a Windows 2000, majd a Windows XP következett, majd 2009-ben a 7-es, később a 8-as, 2013-ban pedig a Windows 8.1 (Blue) változat. Még az idén kiadják a Windows 10 verziót, amely ugyanúgy fut majd okostelefonon, táblagépen és asztali számítógépeken.
A kilencvenes évek végén a Microsoft milliárdokat fektetett telekommunikációs cégekbe, az MSN Messenger azonnali üzenetküldő 1999-ben jelent meg, ennek szerepét ma már a Microsoft-fiókok kezelésére is alkalmas Skype tölti be. A cég mobiltelefonos operációs rendszert is fejlesztett, a főként üzleti, vállalati fogyasztóknak szánt Windows Mobile 2000-ben jelent meg. Utóda a 2010-től forgalmazott Windows Phone lett, de a vállalat ekkorra lemaradt az Apple és a Google mögött a mobilok és tabletek piacán. A WP az Android és iOS rendszerekkel szemben nem tudott nagy teret nyerni, jobbára csak a 2013-ban a Nokiától felvásárolt, immár Microsoft Lumia telefonokon fut. A Microsoftnak sikeres terméke az Xbox játékkonzol és a hozzá fejlesztett Kinect mozgásérzékelő eszköz is.
A Microsoft rövid idő alatt vált a számítástechnikai ipar legnagyobb cégévé, de piacszerzési és fejlesztési módszereit sokan megkérdőjelezték. A Windows operációs rendszerekbe beépített, ingyenes böngésző, az Internet Explorer miatt a céget az amerikai kormány monopolhelyzettel való visszaéléssel és versenykorlátozással vádolta meg, még feldarabolása is szóba került. 2004-ben az Európai Unió szabott ki rekordösszegű, 497 millió eurós bírságot a Microsoftra piaci fölénnyel való visszaélés, az operációs rendszer forráskódjának titokban tartása és a beépített médialejátszó miatt.
A vállalatot kezdettől fogva irányító Bill Gates – aki hosszú idő óta a világ egyik leggazdagabb emberének számít – 1998-ban lemondott az elnökségről. 2000 januárjában megvált a Microsoft vezérigazgatói tisztségétől is, és az igazgatótanács elnöke lett. 2014 óta már csak technológiai tanácsadóként vesz részt a vállalat irányításában. A cég élén 2000-től Steve Ballmer állt, aki ugyan vezetett be sikeres termékeket, de összességében lassan reagált a piaci trendekre, nem ismerte fel időben az okostelefonok és a táblagépek, a közösségi szolgáltatások fontosságát, és több bukásra ítélt termékkel is előállt (Zune zenelejátszó, Surface táblagép, Windows Vista operációs rendszer).
Ballmer tavaly távozott, a helyébe lépő indiai származású Satya Nadella, a vállalat történetének harmadik vezérigazgatója stratégiai változásokat jelentett be. Igen kemény portfoliótisztításba, leépítésbe fogott, és a vállalati stratégia teljes átszervezését helyezte kilátásba.
A Microsoft Corporation ma több mint 120 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ mintegy 150 országában. Székhelye a Washington állambeli Redmondban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot (DJIA) számítják. Milliárdos bevételeinek egyharmadát ma is a Windows különböző változatai adják, a világ számítógépeinek 90 százalékán jelenleg is valamelyik Windows operációs rendszer fut.
