John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért.
” A két tudós, John Hopfield és Geoffrey E. Hinton a manapság megkerülhetetlen mesterséges intelligencia kifejlesztésében, kialakításában játszott úttörő szerepükért kapták idén a fizikai Nobel-díjat” – mondta az InfoRádióban Csabai István egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
„A mesterséges intelligencia nagyjából az emberi intelligenciát igyekszik utánozni. Amikor kialakultak a módszerek, amivel el lehetett kezdeni valami hasonlót csinálni, akkor is valamilyen szempontból az idegrendszer mását igyekeztek lemodellezni, ez kötődik John Hopfield nevéhez. Ehhez pedig le kellett egyszerűsíteni az agy működését a százmilliárd sejttel és ezermilliárd kapcsolattal” – fogalmazott Csabai István.
John Hopfield gondolatban egyszerűbb formába hozta ezt a működést: egy idegsejt csak nullát vagy egyet tud kiadni, és össze van kötve a többi idegsejttel, ami kiad egy rendszert. Ahogy a fizikában is össze vannak egymással kapcsolva bizonyos szempontból a kristályrács molekulái, úgy modellezte le a kutató az idegrendszer működését, és ebből az analógiából tudott kialakítani egy olyan számítógépes rendszert, ami taníthatóvá vált, és egy egyszerű memóriamodellt tudott létrehozni – foglalta össze a díjazott felfedezést Csabai István.
Valószínűleg mindenki tudja, hol is tart most a gép tanulás, a mesterséges intelligencia egyértelműen betört a mindennapjainkba a szakember szerint, és
a díjazottak személye és kutatási területe is jelzi, hogy minden eddigi technológiai újításnál jobban át fogja alakítani a mindennapjainkat.
Hozzátette, valószínűleg a legtöbben már kipróbálták például a ChatGPT-t vagy egy másik modellt, és az álvideók készítésével is sokan találkoztak, de nem szabad elfelejteni, hogy hatalmas potenciál van a mesterséges intelligenciában, hiszen olyan dolgok megértését teszi lehetővé, amikkel az emberi agy limitált kapacitása miatt egy adott adattömeg fölött nem tud mit kezdeni.
Csabai István egyetért azzal, hogy az MI hatalmas erő, bizonyos szempontból az atombombához is szokták hasonlítani, és évről évre látni, ahogyan a technológia rohamosan fejlődik:
ami tavaly volt, az most már régi, unalmas és elavult, ami jogos aggodalomra is okot ad.
Geoffrey E. Hinton a közelmúltban ki is lépett a mesterségesintelligencia-fejlesztésből, és sok olyan nyilatkozatot tett, amivel igyekezett felhívni a figyelmet az MI-vel kapcsolatos szükségszerű nagyobb átgondoltságra, hogy merre fejlődik tovább és az emberiség mihez kezd vele. De szót emel a fejlesztés tempójával kapcsolatban is, valamint azt a témát is a köztudatban tartja, hogy mit engedhetünk meg a mesterséges intelligenciának, milyen információkhoz adunk neki hozzáférést, és mi mindenben kaphat döntési szabadságot.
Kapcsolódó interjú
