Kevés olyan rejtély van a világtörténelemben, ami annyira foglalkoztatta az embereket, mint Atlantisz legendája. Az elveszett civilizáció, amelyről Platón, az ókori görög filozófus mesélt először, máig az egyik legnagyobb kérdés: létezett-e egyáltalán, vagy csak mítosz volt, amelyet az emberiség fantáziája nagyított hatalmasra?
Most azonban olyan új felfedezésről érkeztek hírek, amelyek – ha igaznak bizonyulnak – alapjaiban rengethetik meg mindazt, amit eddig a történelemről gondoltunk. Kutatók ugyanis olyan geológiai és régészeti nyomokra bukkantak, amelyek arra utalhatnak: Atlantisz valóban létezett, és nem más, mint egy fejlett civilizáció nyomai, amelyet egy természeti katasztrófa pusztított el.
Platón nyomdokain
Platón két művében, a Timaioszban és a Kritiaszban írta le Atlantiszt. Egy szigetet, amely az Atlanti-óceánban feküdt, hatalmas palotákkal, fejlett technológiával és erős hadsereggel. A történet szerint az atlantisziak végül túl gőgössé váltak, és az istenek haragja sújtotta őket: a földrengések és árvizek egyetlen nap és éj leforgása alatt elsüllyesztették birodalmukat.
Sokáig ezt puszta allegóriának tekintették, de most a kutatók újra és újra felvetik: lehet, hogy Platón nem csak mesélt, hanem egy valóban létező civilizáció emlékét őrizte meg?
A friss felfedezés
A legújabb kutatások szerint az Atlanti-óceán középső része, de különösen a Gibraltárhoz közeli térség rejt olyan anomáliákat, amelyek emberi kéz nyomára utalhatnak. Műholdfelvételek, tengerfenéki szonáros vizsgálatok és búvárexpedíciók során olyan geometrikus formákra bukkantak, amelyek természetes úton aligha jöhettek létre.
A beszámolók szerint falak, csatornák és szabályos körszerkezetek látszanak a tengerfenéken – pontosan úgy, ahogyan Platón leírta az Atlantisz központját: koncentrikus körökből álló városként.
Miért lenne ez forradalmi?
Ha bebizonyosodik, hogy Atlantisz nem puszta legenda, az több dolgot is átírna:
- A történelemkönyvek első nagy civilizációja eddig Mezopotámia és Egyiptom volt. Atlantisz ennél sokkal régebbi lehetett.
- Újra kellene gondolni, honnan származnak az emberi technológiai újítások.
- Felmerülne a kérdés: vajon mennyi mindent felejtett el az emberiség az évezredek során?
Atlantisz üzenete a mára
Még ha Atlantisz mítosz is, üzenete ma is erős. A gőg, a környezet pusztítása és a technológiai erővel való visszaélés olyan hibák, amelyeket ma is elkövethetünk. Ha a felfedezés igaz, akkor Atlantisz a legnagyobb történelmi figyelmeztetés: a legfejlettebb civilizáció is elbukhat, ha elfelejti tisztelni a természetet és saját korlátait.
Mi a következő lépés?
A tudósok most részletes vizsgálatokat terveznek. Nem kizárt, hogy a következő években búvárexpedíciók és robotok hoznak majd felszínre olyan leleteket, amelyek végleg bizonyítják vagy cáfolják Atlantisz létezését. Egy biztos: a világ minden táján újra fellángolt a vita, és milliók követik izgatottan a híreket.
Atlantisz megtalálása – vagy akár csak a bizonyítékok erősödése – új korszakot nyithat a történelemben. Nem pusztán egy elveszett városról szól, hanem az emberiség önmagáról: mennyit tudunk, mennyit felejtettünk, és mennyire vagyunk képesek tanulni a múlt hibáiból.
