Hiába rendelkezik a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttal a részben Orbán Viktor magyar kormányfő által megalapított Patrióták Európáért (PfE), ennek ellenére a következő 2,5 évben nem lesz alelnöke az Európai Parlamentben, mivel a parlament munkáját az előző ciklusban is irányító mainstream pártok összefogtak és leszavazták mindkét alelnökjelöltjét.
Július 16-án megalakult az új Európai Parlament, ahol első napirendi pontként a 720 fős testület elnökét, majd pedig második pontként annak 14 alelnökét választották meg.
A mostani ciklus első felében a 8 képviselőcsoport összesen 17 jelöltet állított: az Európai Néppárt 3, az S&D 5, a Patrióták Európáért, az ECR és a Renew 2-2-2, a szélsőjobboldali-populista Szuverén Nemzetek Európája (ESN), a Zöldek és szélsőbaloldali GUE/NGL 1-1-1 alelnököt próbál adni a parlament elnökségébe.
A legnagyobb kérdés az volt, hogy a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szocialista S&D és a liberális Renew képviselői a parlamenti többségükkel összezárnak-e, hogy megakadályozzák az EPP-nél jobbra álló képviselőcsoportok térnyerését, azaz hogy a nagyságrendileg harmadik, részben Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PfE), vagy a Giorgia Meloni olasz kormányfő fémjelezte – egyébként negyedik legnagyobb – Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) méretükhöz arányos képviselettel rendelkezzenek a parlament elnökségében.
Az EPP–S&D–Renew informális koalíció végül emellett döntött, hiszen a három képviselőcsoport a Zöldekkel összezárva leszavazta mindegyik jobboldali vagy szélsőjobboldali jelöltet az első fordulóban – számolt be az Index, emlékeztetve: amennyiben az első körben nem mindegyik alelnöki széket osztják ki, tartanak egy második kört, ahol továbbra is többség szükséges, ha pedig még ez után is van fennmaradó hely, akkor azt az szerzi, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Az első kör végén a 17 jelöltből 11-nek már meglett az abszolút többség, így a 14 helyből 11 már elkelt:
- Sabine VERHEYEN (EPP, német) 604
- Ewa Kopacz (EPP, lengyel) 572
- Esteban González Pons (EPP, spanyol) 478
- Katarina Barley (S&D, német) 450
- Pina Picierno (S&D, olasz) 405
- Victor Negrescu (S&D, román) 394
- Martin Hojsík (Renew, szlovák) 393
- Christel Schaldemose (S&D, dán) 378
- Javi López (S&D, spanyol) 377
- Sophie Wilmes (Renew, belga) 371
- Nicolae Stefanuta (Zöldek, román) 347
Míg az alábbiaknak nem sikerült:
- Antonella SBERNA (ECR, olasz) 323
- Roberts Zile (ECR, lett) 306
- Younous Omarjee (szélsőbal, francia) 272
- Klára Dostálová (PfE, cseh) 214
- Fabrice Leggeri (PfE, francia) 209
- Ewa Zajaczkowska-Hernik (ESN, lengyel) 102
A második fordulóban nem változott a sorrend a pártok között, így a Patrióták Európáért hiába a harmadik legnagyobb képviselőcsoport, egy alelnökük sem lesz az Európai Parlamentben.
Végül 674 EP-képviselő szavazott, akik 609 érvényes szavazatot adtak le, így a megugrandó küszöb 305 volt, ez végül a lett Zilének (419), a szintén ECR-es Sbernának (314) és a szélsőbaloldali Omarjee-nek sikerült, akire 311-en szavaztak – ezzel a szélsőbaloldali képviselőcsoport a legkevesebb mandátummal is ad majd egy alelnököt.
