A gyermekek egyre fiatalabb korban kezdik használni az online közösségi felületeket, miközben számos veszély leselkedik rájuk. Felmérések szerint a szülőtől várnák a segítséget és a biztonságos internethasználati tanácsokat, azonban ezt nem kapják meg.
A Magyar Tudományos Akadémia október másodikán rendezett egynapos, nemzetközi internetkonferenciát, ahol Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának igazgatója is előadást tartott. Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra elnevezésű konferencián az igazgató A gyermeki igények, szülői válaszok a digitális eszközhasználatban címmel szólalt fel.
A Kossuth Rádió Napközben című műsorában a konferencia témájáról Karasznay Csaba elmondta, nemrégiben készítettek egy felmérést, amelynek hipotézise az volt, hogy az internet világában van a szülő és a gyermek. A szülő látja, hogy a gyermek használ bizonyos okoseszközöket és alkalmazásokat. De kérdés, hogy valójában pontosan milyen céllal veszi igénybe azt. A kutatás fő kérdése az volt, hogy ez a hipotézis megállja-e a helyét.
Az igazgató kifejtette: a kutatások bebizonyították, hogy jelentős különbségek vannak aközött, hogy a gyermekek mit használnak és aközött, hogy a szülő ebből mit lát, ugyanis a gyermek sokkal több alkalmazást és közösségi oldalt használ, mint amit a szülők gondolnak. Hozzátette: a megkérdezett felnőttek többsége számos ilyen oldalt és alkalmazást nem is ismer, miközben gyermekeik használják azokat.
Magyarázatot várnak, de nincs kitől
A felmérés egyebek mellett kimutatta azt is, hogy az okoseszközöket már egy-két éves korban kezükbe veszik a gyermekek, az önálló eszközhasználat azonban általános iskola 3–4. osztályában alakul ki – Mondta Krasznay. Hozzátette: a szülők gyakran digitális bébiszitterként alkalmazzák a telefonokat, táblagépeket, amivel a szülők saját magukat „kímélik”.
Számos hír jelent meg arról, hogy a videómegosztó portálokon a gyermekek olyan tartalmakkal találhatják magukat szembe, amit nem tudnak megfelelően kezelni, és ezekre – az igazgató szerint – a legtöbb esetben a szülő sem tud kielégítő magyarázatot adni. A gyermek megijedhet, és a szülőtől várná el a magyarázatot és azt az információt, hogy miként lehetne ezeket az oldalakat a legbiztonságosabban használni. Krasznay Csaba elmondta, a felmérés ezt a tényt is alátámasztotta, illetve azt, hogy a szülők nem tudnak kielégítő választ adni a gyermekeik kérdéseire.
Meg kell érteni
Nem arról van szó, hogy a szülők nem elég türelmesek, hanem arról, hogy az a fajta megértés hiányzik, hogy mi visz rá például egy tizenéves kislányt arra, hogy mutogassa magát egy közösségi oldalon. Az igazgató szerint a tudás és a megértés hiányzik a helyzetek megoldásához.
A mai világban a szeretetet lájkban mérik – hangsúlyozta. A gyermekek manapság olyan mintát látnak felnőtté válásuk során, amely nem feltétlenül a jó példát mutatja, utalt ezzel az influencerekre, bloggerekre és vloggerekre. A szülő ezekről az ikonokról az esetek többségében nem sok mindent tud, pedig ezek a véleményvezérek erősen hatnak a fiatal generációra.
Nincs megfelelő válasz
A gyermekek tehát nem azért mutogatják esetleg magukat a közösségi oldalakon, mert súlyos családi trauma érte őket, hanem csupán azért, mert ezt a példát látják maguk előtt az internetes „sztárok” körében. Krasznay hozzátette: a szülők, főként a 30–40 év közötti generáció nem tud jó választ adni, megoldást találni ezekre a történésekre.
A legnagyobb függőség Magyarországon az internetfüggőség. A rossz példák ragadósak, gyermekeink követnek bennünket vagy a korábban említett véleményvezéreket – mondta az igazgató.
