A magyarok ősvallása
A pogányként emlegetett népeket, az igazságtól megfosztani, nagy méltánytalanság lenne, hiszen a lenézett babonáknak hiedelmeknek, hit az alapjuk. A modernkor embere által gyakran emlegetett felfogás a pogányságról, bálványimádásról, sokszor nem más, mint rosszul értelmezett igazság.
A pogánynak nevezett népek szellemi élete nem volt merő üresség, nem lehet hazugságon alapuló életnek nevezni, mert bizonyított tény, hogy ISTENT mindig is hitték és tudták. Erre utalnak azok a hagyományok, melyek az indiai VÉDÁKBAN, a perzsa ZENDAVESZTÁBAN, MÓZES első könyvében, vagy a MOHAMED által leírt KORÁNBAN találhatók.
Az istentiszteletnek legrégebbi alakját az áldozati, szertartások bizonyítják. Minden családnak, volt házi oltára, amelyen áldozatokat mutattak be az istennek. Ilyen bálványkép volt a JÁSZKÉP, amely a köznép nyelvében LÁTÓKÉPNEK neveztetett. Ezek a helyek voltak azok, ahol az áldozatokat bemutatták az Istennek.
Érdekes tudni, hogy a SZENT GELLÉRT hegynek is LÁTÓ volt a neve.
Sok vád érte ezeket a népeket, hogy durva bálványimádók. Ahhoz, hogy a bálványimádás valóban létező hátterét az igazság szerint meglehessen érteni, vissza kell térni a sámánizmushoz, a sámánhithez, amelyet erősen gyakoroltak eleink.
Tegyünk egy kis történeti áttekintést ezen a területen.
Az isten névszót a perzsa vallásból kölcsönözték őseink. Ez a névszót a nyelvünkben, menny, úr, jó, ég, teremtő, él, élő, nap, hold, melyeket az emberiség aranykorából örököltünk. Ezek a szavak más nyelvekkel is rokon és közös, amelyre bizonyítékok találhatók.
Kalmár 1770-ből említi még a TANGRI isten nevet is.
A TANGRI tatár formája a magyar tenger szónak. Említik már a 13-ik században. Mind a lámaizmusban, mind a sámánizmusban, elterjedt az isten névszó, tenger ég jelentésében. A magyar tenger szó mai értelmezés szerint, nem jelent eget, de ÁZSIÁBAN jártunkban ezt a kiterjedt égre használtuk.
Az Urál-Altaji tatárok, kirgizek, jakutok, TANGRI, TENGRI, TANGARA, TINGERI, TJENGRÓ, TJANGRI, alakban használták. Mongóliában, Szibériában, eget, ég urát, atyát jelent. Törökül, DENGIZ és mandzsu nyelven, TENGIN néven említik.
A magyarok egy istenhívők voltak, mélyen tisztelték a természeti erőket. Vallásuk erősen keveredett a sámánizmussal. Sokáig az Istent, Teremtőnek nevezték, de később a babonák beárnyékolták, és a teremtő szó helyett a TERMÉSZET szó foglalta el a helyet.
A sámánok varázslását, TÜNDÉRKEDÉSNEK nevezték a régi magyarok. A tündér, tündérkedés, tündérvilág, fontos jelentéssel bíró szavaink voltak nyelvünkben, melyek kiválóan utaltak őseink egykori „babonáira”.
A tündér szó jelentése: Porfentum ( csodagyerek ), mágus ( keleti csillagjós, perzsa pap, aki jóslással, gyógyítással, varázslással foglalkozik, varázsló, bűvész ).
Érdekes tudni, hogy régen a magyar nép ERDÉLYT tündérországnak nevezte.
Ahol a tündérek laktak, az a TÜNDÉRVÁR volt.
Szájhagyományban, LEÁNYVÁRKÉNT maradt fenn. Hazánkban szintén voltak Leányvárak, több megyében is. Lásd: ma Komárom-Esztergom megyében is létezik egy LEÁNYVÁR nevű falucska, a PILIS hegy mellett.
A Tündér Ilonáról szóló mesékben, regékben, a boszorkány vagy a vasorrú bába, és a táltos ló szerepben tetszelegnek a tündérek.
Erdély csodálatos fekvésénél fogva méltán viselte, a Tündérország nevet. Ezen a területen, sok olyan természeti tünemény, jelenség lépett fel, amely az embert, álmélkodásba ejtette. Megmagyarázhatatlan csodák, láthatatlan szellemek, a holtak fel-feltűnő lelkei, a sámánoknak nem volt idegen világ. Otthonosan mozogtak az égi és földi világok között, mindig tudták, hogy mit és hogyan kell tenniük. Vigyázták a törzseket, és tanácsokkal látták el a hozzájuk fordulókat.
A törzsi sámánok varázserővel rendelkeztek. Ha egy sámán egy amulettet, totemet, „bálványt”, adott valakinek, azt a megajándékozott személy féltve őrizte. Gyógyulást, védelmet, segítséget várt ezektől a „bálványoktól”. Ezek a tárgyak, varázserővel bírtak, így nagyon megváltoztatták elődeink életét.
Gárdonyi Géza az Egri csillagok című történelmi regényében is ír egy törökről, aki eszelősen keresi elveszett amulettjét addig, amíg meg nem találja. A fentiek ismeretében, elgondolkodtató, ahogy eddig nyilatkoztak a nyereg alatt lóhúst puhító ősapáinkról és ősanyáinkról. Ezek az események leírva, keveseknek még a kezébe kerülhetnek, de a nagy nyilvánosság elől gondosan őrizve vannak.
Miért?
Nem tisztem ennek utána járni.
Mindenki előtt ismeretes az a történelmi tény, hogy az észak európai és az ázsiai sámánizmus egyenlő vonalú a magyarokéval, amelyet később még tárgyalni fogunk.
A legismertebb nagyvezér ATILLA, mielőtt bármelyik nép ellen hadba indult volna, a legfőbb sámán tanácsát kérte ki. Mindíg a válasznak megfelelően cselekedett, mert hitte, hogy az Isten ad választ kérdésére. Így cselekedett, ÁRPÁD KIRÁLY, GÉZA FEJEDELEM, ANDRÁS KIRÁLY, és SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY is. Ezen eseményeknek utána lehet nézni a krónikákban. Nem beszélve a HÉT VEZÉRRőL, aki a vérszerződést a LEGFőBB SÁMÁN jelenlétében kötötte meg, amikor szép hazánk területén összevonták erőiket. És egy népként telepedtek le.
Pogányok lettek volna ők is?
Nem kérem, ők is tudták a Magyarok Istenét, amelyet még neveztek úgy is, hogy a HADAK URA, vagy HADISTEN.
Nem pogányságról, Istentagadásról, hanem, rosszul hirdetett, és értelmezett igazságról van szó! A krónikák nem hazudnak. Nincs olyan író, aki ezt megengedhette volna magának!
Mindezek az események bizonyára csak azért történhettek meg, mert keveseknek adatott meg az a kiválasztottság, amelyekkel a sámánok tündérkedtek. A műveltnek tűnő osztályokban nagy félelmet és elégedetlenséget keltett, a sámánságon alapuló istenhit, és ezért mindent elkövettek (ezek is történelmi tények), hogy ördögivé téve lealacsonyítsák őseink sámán hitvilágát és ezzel a cselekedetükkel egy olyan képet, fessenek a magyarokról, amely a mai napig is él.
Minden állítás ellenére, bizonyítható, hogy ősapáink és ősanyáink egy Istent tudtak, a TEREMTő ISTENT. Petőfi Sándor: A talpra magyar című versében gyönyörűen megnevezi, a MAGYAROK ISTENÉT.
Forrás: holvolt.gportal.hu; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: VIII ker. A magyarok ősvallása
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
