forrás: hirado.hu
Utolsóként tartanak ki a magyar régészek külföldi kollégáik közül Szíriában, ahol a világ legjelentősebb kulturális kincsei közé közé tartozó műemlékeken dolgozhatnak. A magyarok munkája országszerte ismert a közel-keleti államban, ahol Major Balázs archeológus, a kutató csapat vezetője szerint Magyarország minimális befektetéssel komoly előnyökhöz juthatna a jövőben. A polgárháborús államba rendszeresen kijáró tudós arról is beszélt, szíriai barátai nem akadtak fenn a magyar kormányzat migránsokkal kapcsolatos intézkedésein. A kutató ezek kívül beszélt még egy különleges, a háborúval népszerűvé vált új szír exporttermékről is.
Senki nem számított rá a damaszkuszi citadella restaurálásán dolgozók közül, hogy a felkelők egymás után kétszer ugyanarra a pontra lőnek ki rakétát feléjük. Az első hatalmas robbanást követően, az átmenti zűrzavar után, gyorsan megkezdődött a romeltakarítás és a mentés. Ekkor jött a második lövedék. A fedezék nélküli csoportra kilőtt robbanófej újabb nagy rombolást végzett, a füst és por eloszlása után a régészek két holttestet és rengeteg sebesültet találtak a várban. A két halott a kollégájuk volt. Ez egy hónapja történt a szír fővárosban, amelynek nem csak a külvárosaiban folynak harcok, hanem a belső, óvárosi részekre is mindennap belőnek három-négy, de van, hogy több tucat rakétát is a felkelők – mondta a hirado.hu-nak a Szíriában tizenöt éve kutató Major Balázs régész.
Magyar régészek Szíriában
A damaszkuszi világörökségi helyszínen többször dolgoztak és még mindig segítenek a magyarok is. Ők az egyetlen külföldi régészeti misszió tagjai Szíriában, akik nem hagyták el az országot és a kinti munkatársaikat – korábban mintegy 140 kutatócsoport érkezett a világ minden részéből. Major Balázs archeológus, arabista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékének vezetője több mint egy évtizeddel a szíriai polgárháború 2011-es kitörése előtt kezdett régészeti kutatásokba a közel-keleti országban, és azóta is rendszeresen kijár. A háború előtt még több mint hetven magyar szakemberrel és egyetemi hallgatóval működött a magyar misszió, a háború megindulását követően azonban csökkentették a létszámot.
A magyarok kutatásainak fő helyszíne Margat, a világ egyik legnagyobb keresztes lovagvára, amely a Földközi-tenger partján fekvő Bánjász városa mellett áll. A település és környéke, Tartúsz valamint Latakia kormányzóságok a polgárháború kezdete óta a kormányerők kezén vannak, kezdetben ott is voltak lövöldözések, de azóta elkerülik a harcok a vidéket. A magyarok nem csak a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori várában vannak jelen. Major Balázsék besegítenek az európai kutatók által elhagyott és a kormányerők által tavaly visszafoglalt egykori keresztes erőd, a világhírű Crac des Chevaliers kutatásába, valamint a frontvárossá vált Damaszkusz citadellájának munkálataiba is.
II. András nyomában
A magyar csapat több évvel a polgárháború előtt a szíriai kulturális minisztérium felkérésére kezdte el feltárni Margatot, amelynek magyar vonatkozása is van, II. András magyar király 1217 végén, 1218 elején a szentföldi keresztes hadjárata idején ezt az erődítményt is felkereste, és gazdag évjáradékkal látta el.
Forrás: http://btk.ppke.hu/
A margati szír-magyar közös régészeti projektben különféle szakemberek vesznek részt, az archeológusok mellett építészmérnökök, művészettörténészek, geológusok, geofizikusok, archaeozoológusok, restaurátorok és geodéták, valamint szír és magyar egyetemi hallgatók. Az emlékek felszínre hozásán kívül többek között a monumentális építmények felmérésével, dokumentációjával, anyagminták, maradványok elemzésével foglalkoznak, valamint tevékenységük hangsúlyos része az oktatás is. A szír-magyar együttműködés része az is, hogy a Pázmány egyetem régészeti tanszékének esztergomi ásatásán rendszeresen részt vesznek szíriai hallgatók.
Magyarországról Szíriába azonban manapság csak szakértők mennek ki, egyetemisták nem, de a munka alacsonyabb intenzitással tovább folyik. Margatban jelenleg az eddigi leletek feldolgozása és állagmegóvás zajlik, például, hogy megelőzzék a hatalmas építmény egyes boltíveinek beszakadását, de folyamatosan készülnek a helyreállítási és kiállítási tervek is.
A csapat megfogyatkozásának oka az általános helyzet romlása miatti óvatosság, bár Margat és a partvidék az ország legbiztonságosabb területe. Ez sajnos nem mondható el Szíria jelentős részéről, úgyhogy szinte minden kinti ismerős és kolléga tud mesélni a családjában történt tragédiákról. Nemrég a magyar csapat egyik korábbi szállásadójának a gerincét találták el, miközben az aleppói úton haladt autójával. A többgyermekes férfi életben maradt, de a teste lebénult.
Bizalmat kelt a piros-fehér-zöld
Korábban a Szíriában olajmezőket üzemeltető Mol-INA volt a margati régészeti munka fő anyagi támogatója, jelenleg az egyetem biztosít forrásokat, valamint magánadományokat is kapnak a régészeti koncessziós munka továbbvitelére. Ez lényegesen kevesebb pénzt jelent az előző évekéhez képest. Az eddigi kutatások eredményeinek magyarországi feldolgozásához az EMMI-től kap alaptámogatást a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió.
Forrás: http://btk.ppke.hu
Mint Major Balázs mondta, fontos, hogy ne szűnjön meg a magyar jelenlét Szíriában, főleg, hogy a magyar régészek most lépéselőnyben vannak külföldi kollégáikkal szemben. A szakember szerint rendkívül kifizetődő lehet Magyarországnak a jövőben, ha a kulturális, tudományos téren aktív marad a közel-keleti államban. Az ilyen humanitárius segítségnyújtásnak számító tevékenységeket semmilyen szír kormányzat elleni politikai embargó nem érinti. Fontos az is, hogy a magyarok munkájával mindenki nagyon elégedett, és a magyar zászló, valamint a Katolikus Egyetem logója nagyon jó márkának számít, bizalmat kelt a közel-keleti államban.
A helyieknek pártállástól függetlenül nagyon fontos, hogy van egy olyan ország, amely nem csak távolról, ösztöndíjakkal, konferenciákkal támogatja a szír oktatást és kutatást, hanem a szakemberei helyben is jelen vannak. Ez a szakmai és gyakorlati mellett egyfajta lelki támogatás is ad, amit nagyon nagyra értékelnek. Margatban a szír szállásadóik 2011 nyarán nem akarták elhinni, hogy a magyarok a romló helyzet ellenére visszajöttek az újabb ásatási szezonra, a faluban többen elsírták magukat, amikor felvonult a kutatócsapat.
A magyar régészek munkájáról 2000-től kezdődően sokszor beszámolt a szír sajtó, így a televízió is, a tevékenységük országszerte ismert. A feszített tempójú terepi munka mellett is szakítanak időt szakmai előadások tartására, legutóbb a Dzsabalai Régészeti Igazgatóságon és a damaszkuszi Nemzeti Múzeum dísztermében voltak a nagyközönség számára is nyitott előadások.
Major Balázs úgy véli, a helyzet egyszer rendeződni fog a közel-keleti országban, és akkor a minimális pénzt igénylő kulturális befektetések a szír-magyar gazdasági kapcsolatokra is jó hatással lehetnek. Még a békeidőben, a japánok is így taroltak Szíriában – tette hozzá.
Szír barátai megértik Magyarországot – mondja a régész
Az esztergomi régész arról is beszélt, hogy Szíriában nagyon sok értelmiséginek vannak magyar kötődései, sokan szerezték Magyarországon a diplomájukat. Csak a Tartúsz városában működő megyei kórházban tizennégy olyan orvos dolgozott, akik Magyarországon tanultak, közülük négy főorvos. Major Balázs sok ilyen szírrel tart kapcsolatot, többel baráti a viszonya.
Mint mesélte, körükben Magyarország megítélése azután is pozitív, hogy kerítés épült a magyar-szerb határra. Beszámolója szerint szír barátai abszolút megértik a magyar kormány intézkedéseit, nem gondolják, hogy millióknak, akiknek ráadásul csak egy része szíriai, ellenőrizetlenül kellene átözönlenie a fél világon. Szerintük is a Szíriával határos országokban kellene jobb körülményeket biztosítani a menekülteknek, hogy kivárhassák a helyzet rendeződését, amit talán épp a menekültválság erősödése siettethet. Általános vélemény, hogy ha a szomszédos államokban nem romlottak volna nagymértékben az otthonukból elüldözöttek egyébként sem túl fényes életfeltételei, és lett volna némi remény a háborús állapotok rendezésére, valószínű, nem indultak volna százezrével Európa felé.
Forrás: http://btk.ppke.hu/
Major Balázs helyi ismerősei úgy tartják, hogy a Szíriát elhagyók jó része az Eufrátesz völgyéből, az ország talán legelmaradottabb és az Iszlám Állam által elfoglalt szunnita többségű vidékéről menekül. A kulturálisan, vallásilag, gazdasági fejlettséget tekintve egészen más világnak számító, és jelenleg biztonságos nyugati, tengerparti területekről kevesebben vágnak neki a határoknak. Ezen a vidéken főleg alaviták és keresztények élnek, akik a kormány hátországának számítanak.
Összességében azonban elmondható, hogy a Szíria többi területén élő, többségében szunnita lakosság is általában távolságtartással kezeli a polgárháborút és igyekszik nem részt venni benne. A szunniták többsége nem fogott fegyvert a kormány ellen, ugyanis a szírek jelentős része úgy látja, hogy nem sikerült életképes alternatívát felmutatni és ha nem is volt maradéktalanul elégedett, de a háború előtt mindenképpen jobb élete volt. Emellett a szíriai muszlimok többsége mentes a szélsőséges ideológiáktól, az Iszlám Államnak nincs jelentős támogatottsága a körükben – hangsúlyozta. Szíria mindig is a kultúrák olvasztótégelye volt a történelem folyamán, egy alapvetően befogadó és nagyon vendégszerető néppel. Őket tette most generációkra tönkre ez a háború, és űzött el több mint egy magyarországnyi embert az otthonából.
Halottas zsák helyett inkább Aszad
Bár az alaviták és a keresztények jellemzően a kormány mellett állnak, nem feltétlenül azért, mert kritikátlanok – sokat bírálják például a korrupciót. Azonban biztosak benne, hogy ha a szélsőséges Iszlám Állam vagy az al-Nuszra Front győzne, nekik legfeljebb halottas zsák jutna – mondta Major Balázs. Ez közel ötmillió ember életét jelenti. Hozzátette, hogy a mérsékeltnek nevezett Aszad-ellenes felkelők meglehetősen súlytalanok az országban, szinte nagyítóval kell keresni őket, a szír elnök igazi fenyegetést jelentő ellenfelei a fanatikus fegyveresekből álló alakulatok, amelyekből több tucat működik az országban, és gyakran egymást is támadják. Nem mellesleg, folyamatosan pusztítják az ország műemlékeit is, aminek egyik leghírhedtebb esete a világörökséghez tartozó Palmüra romváros pusztítása.
Forrás: http://btk.ppke.hu
Az Aszadnak adott orosz támogatással kapcsolatos kérdére a magyar régész – aki idén nyáron volt kint legutóbb – azt mondta, annak az utakon semmiféle kézzelfogható jelét nem látta. A háború előtt is csak Tartúszban látott orosz katonákat, ahol a flottájuk egyetlen földközi-tengeri kikötője van. Főleg a parfümboltban lehetett találkozni velük, ahol vélhetően ajándékot vettek az otthoniaknak. Damaszkuszban viszonylag nagy számban éltek oroszok, amihez tudni kell, hogy a nagykövetségük lakótelep méretű, és köztudott, hogy a gazdasági mellett erős katonai kapcsolatokkal is rendelkeztek, rendelkeznek. (A Wall Street Journal amerikai napilap azt írta, új műholdképek tanúsága szerint Oroszország vélhetően két újabb katonai bázist épít Szíriában. A szeptember közepén készült felvételek a WSJ szerint arról tanúskodnak, hogy Oroszország katonailag be kíván avatkozni a négy és fél éve tartó szíriai polgárháborúba.)
Új exporttermék a háborús Szíriából
Az összevissza kanyargó frontok és a négy éve tartó harcok közepette az ország, a helyi közösségek átálltak a hadigazdálkodásra. Bár fizetést a kormányterületeken kapnak az emberek, de a szír líra értéke nagyjából az ötödére zuhant a háború kezdete óta. A havi juttatások átlag 30-100 dollár körül mozognak, amiből nem lehet megélni. Sokan kerestek maguknak kiegészítő munkákat, például házaló kereskedőnek álltak, akár diplomások is. A szétbombázott harci zónákon túl általában még van közműellátás, napi néhány órára villany, víz, valamint élelmiszer is kapható, a mezőgazdaság még nem omlott össze és a gyárak is működnek többé-kevésbé. Megemlítette, hogy például a damaszkuszi konzervgyár lekvárjai eljutnak az észak-iraki kurd terület boltjaiba is.
Major Balázs szerint a mindennapi élet a háború ellenére is meglepően békés képet mutat a nyugati tartományokban, sőt ha épp nem lőnek, még a fronthoz közel is megtévesztő lehet a látvány, megtelnek a kávézók, a boltok.
A háború biztos jele azonban, hogy egyrészt szemmel látható az elszegényedés, másrészt Tartúszban és Latakiában is nagyon sok a belső menekült, a milliós tömeg miatt tele vannak az albérletek és a hotelek, mások rokonoknál, elhagyott, félkész vagy maguk által emelt épületekben húzzák meg magukat. A törökországi, libanoni vagy jordániai táborokban élő elüldözöttekkel ellentétben ők külföldről szinte semmilyen támogatást nem kapnak – tette hozzá.
Sajátos fejleménye a háborúnak, hogy megjelentek a polgárháború témáját is feldolgozó televíziós szappanoperák. A mindennapok eseményeiből építkező sorozatokat – mint egyfajta helyi Szomszédok-szériát – szírek tömegei követik a képernyő előtt ülve. Sőt, a fegyveres jelenetekkel tarkított történetek a szomszédos országok tévétársaságainak figyelmét is felkeltették, így a szíriai harcok ihlette forgatókönyvek fordulatain már békében élő országok lakói is izgulhatnak.
Itt talál friss információkat a Facebookon.
