Az elszálló 2022-es infláció miatt a hazai kereskedelmi és vendéglátó egységekre jócskán rájár a rúd. Szinte naponta húzza le valaki a rolót a megfizethetetlen költségek miatt.

Ám nem csak a rezsi, de a termékek beszerzési ára is a többszörösére emelkedett. Az érintett vállalkozók úgy érzik, a kormány nem feltétlenül törődik az érdekeikkel.

Az sem mindegy, hogy az ársapkás termékeket honnan veszik meg az élelmiszerboltok, mert „találékonyabb” megoldással jelentősen spórolnak, csak ezt a magyar mezőgazdaság bánhatja – állította az Inforádióban a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin.

A legfrissebb hírek itt!

Az import beszerzés egyre közkedveltebb megoldás mostanában, mivel az élelmiszerárstop miatt az érintett termékeket nem igazán éri meg itthon megvenni. Mivel a nagykereskedőkre nem vonatkozik az árkorlátozás, több kiskereskedő szupermarketből szerzi be ezeket az élelmiszereket, így legalább nem veszít, amikor ugyanannyiért teszi ki a polcra, amennyiért vette. Mások egyszerűen a szomszédos országokból rendelnek, mivel ez még a szállítási díjjal együtt is jobban megéri, mint hazait venni.

Ez a jelenség pedig sokkal erőteljesebb hatással lesz a mezőgazdaság itthoni szereplőire január közepétől, mivel a kormány december 28-án este tette közzé a Magyar Közlönyben a rendeletet az árstopos termékek kötelező készletezéséről. Eszerint azt a napi készlet kétszereséig kell emelniük a kereskedőnek, tehát a kiskereskedelmi egységben ennyit kell tartani. „Nagyon sok kérdést felvet ez a mostani módosítás” – jegyezte meg az NKSZ főtitkára.

Két probléma vetődik fel: az egyik az import termékek előnyben részesítése a hazaiakhoz képest, a másik pedig a húsfélék piaci-logisztikai káosza.

Ahogy korábban a Blikk megírta, a kiskereskedők az ársapkás élelmiszereket egyre nagyobb mértékben veszik külföldről, ami a sokszorosára emelkedhet, amennyiben kétszer akkora készletet kell majd felhalmozniuk, mint eddig. Senki nem akar csődbe menni az árstop miatt, hiszn ez érintett termékeknek sok esetben magasabb a bekerülési értéke, mint a lefölözött eladási ára. A kisboltosoknak így megéri külföldre menni vagy onnan rendelni.

Készlethiány főként a húsfélék terén lehet a jövőben, kimondottan a csirkerészek arányos elosztása jelenthet problémát. Az árstopos csirkemell, csirkefarhát, csirkehát, csirkefar és csirkeszárnyvég számottevően hamarabb fogy, mint a comb és más testtájak. A baromfiak ettől függetlenül „egyben jönnek a világra” – ahogy Neubauer Katalin fogalmazott. Emiatt ezekből országszerte hiány alakulhat ki, amennyiben hosszan tartó ideig kell aránytalanul nagy készletet fenntartani, és a boltosok ismét az „okos megoldáshoz” nyúlhatnak: import csirkét tehetnek a hűtőbe, amennyiben a hazait csak csillagos áron szerezhetik be az általános hiány miatt.

A legfrissebb hírek itt!

Beszédes eset az árstopos tej, amelyből bár van elegendő, a kötelezően alacsony ár miatt a kereskedők átlagosan 30%-os veszteséggel számolhatnak, ha itthonról szerzik be, ugyanis úgy 300 forintért veszik, ám 205-210 forint körüli áron kell eladniuk.

Nagyon torz ez az egész hatósági áras rendelkezés. A kereskedő egyértelműen az importhoz fordul majd, hogy kedvezőbb áron vehesse meg a tejet. Nem gondolom, hogy a jogalkotó célja lehet, hogy importból származó termékekre szoruljunk. Nem várható el a kiskereskedelemtől, hogy gyakorlatilag egy éve hangsúlyos termékeket folyamatosan veszteséggel áruljanak

– mondta Neubauer Katalin.

Forrás

Hirmagazin.eu