Szijjártó Péter külügyminiszter szombat reggel a Facebookon reagált az amerikai pénzügyminisztérium péntek – magyar idő szerint – éjjeli bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az amerikai bejelentés oka egyértelmű: „Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének s az azzal járó adóemelésnek. Európa gazdaságának ma hosszú távú háborús inflációs környezetben kell működnie. Ha ezen körülmények között a termelő vállalatok adóterhei tovább növekednének, annak drámai hatása lenne”.
A magyar külügyminiszter szerint az energiaárak elszabadulása miatt az „európai versenyképesség már most romokban van, a globális minimumadó bevezetése pedig a kegyelemdöfést jelentené”. Szijjártó Péter úgy látja, hogy a magyarok sokat dolgoznak azért, hogy nálunk legyenek Európa legalacsonyabb adói. A globális minimumadó bevezetése pedig azt jelentené, hogy a „magyarországi termelő vállalatok társasági adóterhelése gyakorlatilag a duplájára emelkedne”.
ÍGY VÉGÜL EZ MAGYAR MUNKAHELYEK TÍZEZREIT SODORNÁ VESZÉLYBE
– Szijjártó Péter szerint, aki posztját úgy zárta, hogy bármekkora is rajtunk a nyomás, természetesen továbbra „sem támogatjuk a globális minimumadó európai bevezetését, nem kockáztatjuk magyarok tízezreinek munkahelyét, az adóügyi szakmai konzultációkat pedig folytatjuk republikánus barátainkkal”.
A globális minimumadó körüli csörte
Pénteken magyar idő szerint nagyjából 10 óra 30 perckor érkezett meg a hír, hogy az amerikai pénzügyminisztérium felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt. A döntésüket azzal indokolták, hogy a magyar kormány úgy döntött, megakadályozza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését. Az amerikai pénzügyminisztérium szóvivője elmondta: mivel Magyarország 9 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsát – amely kevesebb mint fele a 21 százalékos amerikai adókulcsnak –, az adóegyezmény előnyei egyoldalúan Magyarországnak kedveznek.
Az említett egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására jött létre a jövedelemadók területén a Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között 43 évvel ezelőtt – ahogy az a törvény indoklásából kiderül.
Az Egyesült Államok már évek óta aggódik a szerződéssel kapcsolatban, a mostani döntést pedig azzal indokolták, hogy ezzel a lépéssel kívánnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra.
A globális minimumadó természete
Korábban már mi is többször foglalkoztunk a globális minimumadóval, lapunk korábban a témával kapcsolatosan megkérdezte Magyar Csaba adószakértőt, aki szerint a társasági adó csökkentésével „a kis országoknak lehetőségük lett arra, hogy odacsábítsák a nemzetközi cégeket”. Szerinte a mostani ellentét már évek óta ott lóg a levegőben.
Adó-világháború zajlik, de ez nem most kezdődött. Az amerikai büntetővámok kivetése tekinthető az első »puskalövésnek«. A vámháború mellett viszont azt is észrevették a nagyobb államok, hogy az adóbevételek oda vándorolnak, ahol kisebb az adóterhelés, ráadásul az 1970–80-as évektől kezdve folyamatosan csökken a társasági adó mértéke globálisan
– nyilatkozta Magyar Csaba. Tehát kialakult az évek során egy adóverseny, amelyből eddig a kisebb országok jól jöhettek ki. Magyarország tekintetében az adószakértő szerint: „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdaságunkban jelentős súlyban képviselteti magát a német autóipar. Ezek a nagyvállalatok, amikor úgy gondolták, hogy idejönnek, akkor a kedvező adózási környezetnek komoly szerepe volt.” Magyar Csaba szerint ha a magyar kormány most nem vétózott volna, akkor előbb-utóbb az eddig megszokottól teljesen eltérő adópolitikát kellett volna bevezetni. Szerinte a kisebb országok versenyképességét nagymértékben befolyásolná a minimumadó, és végül egy új multinak nem biztos, hogy megéri Magyarországra jönnie.
Szijjártó Péter többször is reagált már
Korábban a kormány támogatta a globális minimumadót, majd később vétót emelt. Hogy eddig mégis miért támogatta a kormány ezt az új adónemet, és ez miért változott meg, arra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy reagált, hogy a korábbi tervezet, amelyet a magyar kormány is támogatott, nem erről szólt.
Amikor ez a konszenzus megszületett, arról volt szó, hogy a nagy digitális technológiai cégek átláthatóbb és hatékonyabb adóztatása és a globális minimumadó majd együtt halad előre, valamiért az elsőt elfelejtették
– ismertette a kormány álláspontját a külügyminiszter.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Nice LMS Hungary Kft. beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. július 7-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)
index
