Karinthy és Kosztolányi civódásairól és játékairól legendák keringenek. Ez a vers is példa rá, ahogy a két zseni oltotta egymást.
A BOUVET blog szerzője találta ezt a zseniális költeményt, ami bizonyíték arra, hogy két magyar költő óriás még egymás ugratásakor is remekműveket alkotott.
Elhoztam nektek egy költeményt, amitől leesik az állatok. Úgy gondolom, ez a vers a magyar irodalom legszemtelenebb alkotása, az egyik zseni írása – a másiknak. A fotó és a reklám alatt kiderül, miért szemtelen…
Kosztolányi Dezső: Nyár, nyár, nyár
Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek,
De kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az
Instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves
Poémát, minden irányban.
Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár még, egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj setétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg.
Idd meg.
A szemtelenség ott van a versben, nézd csak meg jobban! Gyermekkorodban nálad is volt emlékkönyv? Irkáltak bele az osztálytársaid, barátaid? Voltak olyan versek, amelyek ritka béna agyszülemények voltak, így utólag visszagondolva rájuk, de a kezdőbetűkben ott állt, hogy Szeretlek?
Ha megvan, akkor ismételjük csak át a fenti verset!
Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár még, egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj setétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg.
Idd meg.
Forrás: szeretlkemagyarország
