A szovjet hadsereg hetvenhét éve, 1943. január 12-én kezdte meg támadását a több mint kétszázezer főből álló 2. magyar hadsereg ellen a Don-kanyarban.
A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de egyes források szerint a napokig tartó harcokban, illetve a több hetes visszavonulás során legalább százhúszezer magyar katona esett el
A doni áttörés a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb tragédiája. Az évfordulón országszerte tartottak megemlékezéseket. Sopronban korhű egyenruhában és menetfelszerelésben indult emléktúra több mint harminc hagyományőrzővel szombaton a doni áttörés hetvenhetedik évfordulójának alkalmából.
Pécsen katonai tiszteletadással emlékeztek az elesett katonákra. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az áldozatok száma a mohácsi veszteségekhez mérhető, ennek ellenére emléküket évtizedekig ki akarták törölni a nemzet tudatából.
„Az emlékezést negyven évig tiltották, nem lehetett a hősökről megemlékezni. Most viszont kötelezettségünk, az akkori katonai helytállásról – bármilyen körülmények között is történt –főhajtással megemlékezni ” – mondta Hoppál Péter.
Vasárnap Zalaegerszegen gyertyákat gyújtottak a hősök tiszteletére. Azokra a magyar katonákra emlékeztek, akik életüket áldozták a szovjet csapatok elleni harcokban.
A pákozdi Katonai Emlékparkban kiállításokkal idézték fel a hetvenhét évvel ezelőtti eseményeket. A doni emlékkiállítás tablóinak és dokumentumfilmjének középpontjában a harctéri események, a sorkatonák, illetve a máig élő emlékezetük áll. A tablók betekintést nyújtanak a 2. magyar hadsereg történetének jelentősebb állomásaiba a frontra szállítástól kezdve az urivi tragédiáig.
A Jégbe zárt pokol című kiállítás pedig három gyűjtő tárgyaiból válogat. A tárlaton a keleti frontot megjárt német és magyar fegyverek, egyenruhák és személyes tárgyak idézik fel a katonák mindennapjait, illetve az áttörést követő vesszőfutást.
„Itt az összes tárgy egy érdekesség. Itt mindegyiknek megvan a maga története. Ha megnézzük a fegyvereket, a lőszereket, a lövegeket, az egyenruhákat, mindegyik eredeti. Ezeket mind valamikor használták. Ott volt a harctéren, végigjárták ezeket a borzalmakat” – emelte ki Farkas Lajos, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója.
A 2. Magyar hadsereget német követelésre 1942-ben állították fel és vezényelték a Keleti-Frontra. Magyarország a rendelkezésre álló forrásokhoz képest az elérhető legmodernebb fegyverzettel és felszereléssel látta el a katonákat. Ennek minősége az erőfeszítések ellenére elmaradt a szovjetekétől.
A kétszáz kilométeres arcvonal kitartó védelme után a magyar csapatok 1943. januárjában Voronyezs térségében a többszörös túlerőben lévő Vörös Hadseregtől megsemmisítő vereséget szenvedtek. A kétszázezres fős hadsereg halottainak száma elérte a százhúszezret, sok sebesült és fogságba esett katona sorsáról pedig a mai napig nincsenek információk.
A címlapfotó illusztráció.