Az Állategészségügyi és Ellenőrzési Hivatal becslése szerint több száz millió macska van jelenleg a világon, és Amerikában a legmagasabb a regisztrált macskák száma, körülbelül 80 millió.
A macskák egy érdekes kapcsolatot fejlesztettek ki az emberekkel a történelem során, mely kulcsszerepet játszott túlélésünk szempontjából a mezőgazdaság hajnalától egészen mostanáig, amikor az ember legjobb kis barátjává vált. Néhány ősi kultúrában még imádták is a macskát, szent állatoknak tekintették őket, mint akik belső bölcsességgel rendelkeznek. A legutóbbi tanulmányok ráadásul felfedik a macskák néhány egyedülálló gyógyító képességét.
A legújabb régészeti leletek azt mutatják, hogy a macska háziasítása visszanyúlik egészen az ókori egyiptomi korszaknál is korábbra, Krisztus előtt mintegy 9000 körülre. 2004-ben egy neolitikus sírt tártak fel Ciprus szigetén, a Földközi-tengeren, amely egy férfi, és egy afrikai vadmacska csontvázát tartalmazta, felfedve egy jóval korábbi kapcsolatot az ember és a macska között, mint amit korábban gondoltak.
Egyiptomi hieroglifák történeteket mutatnak be Básztet istennő korából, akit néha oroszlánfejjel ábrázoltak, akit háború és védelmező istenként ismerünk. Mafdet egy másik egyiptomi istennő, akit macskafejjel ábrázoltak, és az igazságszolgáltatás megszemélyesítője, védelemző isten volt. Ez talán egy macska képességeire való utalás volt, mely elpusztította azokat a kártevőket, melyek az egyiptomi élelmiszer ellátásra veszélyt jelentettek, vagy egy másik hivatkozás a macska meglepő jártasságára a királykobrák megölésében. A macska a termés védelmét ajánlotta fel a társadalomnak, cserébe élelmiszert és menedéket kapott az emberektől, ettől kezdve beszélhetünk az emberiség és a macskák szimbiotikus kapcsolatáról.
Napjainkban azt látjuk, hogy a macska a legnépszerűbb háziasított állat a világon. Ennek oka lehet az a csodálatos függetlenség, mellyel a macskák rendelkeznek, mivel csak alapvető szükségleteik vannak, mint az élelem és menedék, mellyel elégedetten képesek élni. Ellentétben a kutyákkal, akik állandó szeretetet és figyelmet követelnek gazdáiktól, a macskák azt a benyomást keltik, hogy függetlenek, és ők választják meg, hogy mikor mutassák ki szükségüket, hogy szeretetet igényelnek, vagy szeretnének adni. Mégis bőséges helyet tartanak fenn a felfedezés, vadászat, alvás és játék napi rutinjának.
Testük a templomuk, a macskák órákat töltenek önmaguk ápolásával, és tisztaságuk fenntartásával. Egyes macskáknál egy megszállott tisztálkodási tulajdonság fejlődik ki, az úgynevezett pszichogén alopécia. A harcmezőn a macskák agresszív viselkedést mutatnak, ha területüket veszély fenyegeti, feláll a szőr a hátukon, hogy ijesztőbbnek tűnjenek más állatok számára. A macskák becslések szerint 1-4 milliárd madarat, 7-20 milliárd emlőst ölnek meg évente, egy olyan probléma, amit nem könnyű kezelni.
A macskákat régóta körülveszi a miszticizmus is. A világ különböző országainak mondái beszélnek a macskák azon képességéről, hogy a látható fény spektrumán túl is tudnak látni, lényeket vagy különböző frekvenciákat érzékelni. Az egyiptomiak úgy hitték, hogy a macskák meg tudják jósolni a jövőt, ahogy a bajszuk minden egyes rándulásáról azt mondták, hogy elárulja az elkövetkező eseményeket, mint például a rossz időjárást. A tengerészekről azt mondták, hogy ezeket a feltételezett pszichikai képességeket használták ki az időjárási viszonyok vonatkozásában a tengeren, és a hajón lévő kártevők elpusztítására.
Az emberiség és a macskák közötti kapcsolat több ezer éve virágzik és fejlődik, és ez várhatóan folytatódik az elkövetkező időkben. A macskák kiváló háziállatok a kisebb lakásokban, és Kína valószínűleg ezért a második legnépesebb ország a világon a macskák számát tekintve, mely közel 55 millió. Érdekes módon a mi macska barátaink legutóbbi vizsgálatai azt találták, hogy a macskadorombolás frekvenciájának és rezgésének (20-140 Hz) néhány figyelemre méltó gyógyító tulajdonsága van az emberi szervezetre nézve. Többek között csökkenti a stresszt, segít a légzési problémákon, a szívroham megelőzésében, stb.
Talán mindannyian tanulhatunk valamit a házimacskáinktól, akár a nyugalomról, akár a jelenlétről. Mindannyian igazolhatjuk időről-időre megfigyelve állatainkat, hogy nyugalmuk teljességét láthatjuk minden pillanatban. Az állatok lehetnek nagyon kicsik, de sokkal több hálára képesek, mint egy átlagember. Fokozott érzékelésük lehetővé teszi számukra, hogy teljesen összhangban legyenek a körülöttük lévő természeti világgal, hallásuk, szaglásuk, légzésük segítségével, hasonlóan a szent leckékhez, melyeket a jógában tanulunk. Lehetséges, hogy az emberiség legnagyobb veszte a természettől való eltávolodás volt, és talán szőrös kis barátaink segíthetnek nekünk megtanulni, hogy újra magunkévá tegyük ezt a forrást.
